Cimkék

nettó bér

, munkanélküliség

, fizetés

, KSH

A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent, a közfoglalkoztatás szerepe nőtt, ami a béreken is meglátszik. Aki jól akar keresni, az menjen pénzügyi területre vagy biztosítóhoz. A bruttó keresetek csak a versenyszférában nőttek az elmúlt évben, a költségvetés területén 0,5%-kal csökkentek a bérek.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 229 200 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 197 700 forint volt.

Növekedett a közfoglalkoztatás súlya

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakát. Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4%-kal nőttek, a költségvetés területén 0,5%-kal csökkentek, amit a közfoglalkoztatás súlyának növekedése okozott.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (458 700 Ft), ezt az információ és kommunikáció (423 100 Ft), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (376 400 Ft). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 Ft), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 600 Ft), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156 600 Ft) ágakban dolgozók kerestek.

10 600 forint volt az átlagos bérkompenzáció

2012. január–márciusban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56%-a, átlagosan 10 600 Ft  –  az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél alkalmazásban állók is részesülhetnek kompenzációban, így a nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8%-a, 10 500 Ft-ot  kapott ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–márciusban átlagosan 6,2%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,6%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. Ha figyelmen kívül hagyjuk a közfoglalkoztatottakat, a költségvetési intézményeknél dolgozók  alapilletménye 3,2%-kal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 185 800) forint volt, 1,6%-kal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 229 300 Ft-os nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3%-kal haladta meg a 2011. január–márciusi értéket. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,4% volt.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 804 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 24,7 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január–márciusban. A költségvetési szférában 716 ezren dolgoztak (4,5 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 52 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első három hónapjában több mint négyszeresére nőtt (átlagosan 40,8 ezer fő volt). A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő állt alkalmazásban, 2,8 ezer fővel több, mint egy éve. Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent.