Solti Károly énekel.
Kondor Ernő zenéje és verse:
A vén cigány
Zöld erdő mélyén, kis patak szélén
Párjával csendesen él egy cigány.
Vén öreg ember, nótája nem kell,
Senkinek sem kell a nótája már.
Szép tavasz járja, zöld a fa ága,
A kis galamb vígan turbékol a fán,
Ősz feje kábul, a szíve kitárul
S párjához így szól a rokkant cigány:
Hol van a hegedűm, párom?
Tavasszal minden vidám; a
Városba elmegyek máma
Én az öreg cigány.
Egyszer még hadd muzsikáljak,
Szívemből úgy igazán ...
Szeretném elmuzsikálni:
ÉI még a vén cigány!
Öreg cigány, az ősz cigány!
És a vén ember, eltipeg csendben,
Hóna alatt a kopott hegedű.
Alig tud járni, lábain állni,
Mégis szívében ott él a derű.
Városba érve, fáradtan lép be
Egy csillogó, fényes terem ajtaján,
Vére fellobban, a szíve megdobban,
S középre tipeg a rokkant cigány:
Nagyságos uraim, kérem,
Nem tudom, ismernek még?
Könyörgöm, én sokat húztam
Valaha réges rég ...
Egyszer még hadd muzsikáljak
Szívemből, úgy igazán!
Szeretném elmuzsikálni:
ÉI még a vén cigány!
Öreg cigány, az ősz cigány!
Csend lett egy percig, s így szól az egyik:
"Jó uraim, mulatunk ma, ugye?
Nyissanak ajtót, ezt a vén rajkót
Látni szeretném, repülni tud-e?"
- Ugrik a pincér, hisz' pénzt kap a viccér',
Kint van az ember, és kész a hatás!
Jó öreg párja már halva találja
S beszól az anyó: "Urak, jó mulatást!"
Nem muzsikál sohasem már,
Csendes lett a vén cigány.
Erdőben alussza álmát,
Vadgalamb búg a fán.
Öreg, vén anyóka sírját
Virággal díszíti már,
Galambbal sírva dalolja:
Élt egyszer egy cigány,
Öreg cigány... a vén cigány...
Videó forrás: YouTube
Feltöltötte: Poc Ákos | 1 éve
Látta 1698 ember.
Kommentáld!