Kinyomtatom • Elküldöm • Hozzászólások (#1) • Megosztom

Az Európai Bizottság láthatóan nem vette meg a nem szokványos gazdaságpolitika (különösen a magán-nyugdíjpénztári vagyon átcsatornázása) miatt átmenetileg előálló mutatós államháztartási számokat, s újabb szigorító intézkedéseket “ajánlott” Magyarország figyelmébe. Brüsszelből nézve sem vagyunk túl a konszolidáció nehezén.

Az állam- és kormányfők márciusi megállapodása értelmében az Európai Bizottság kedden közzétette az Európa 2020-as új növekedési és foglalkoztatási stratégia elérését célzó nemzeti vállalásokat rögzítő ajánlásaikat. A kibővített gazdaságpolitikai koordinációval együtt megvalósuló programok azokra a területekre hívják fel a tagállami kormányok figyelmét, amelyeken mindenképpen jelentős lépéseket kell tenniük ahhoz, hogy visszatérjen az unióban a gazdasági növekedés és érdemben javuljon a gazdasági térség versenyképessége. A most felvázolt 27 országspecifikus javaslat elfogadásáról a június végi, a magyar elnökséget is lezáró EU csúcson döntenek véglegesen miután arról a tagállami pénzügyminiszterek és foglalkoztatási miniszterek is egyeztetnek a következő hetekben.

Brüsszeli magyar bál. Szigorú táncrendet ajánlanak Fotó: Fazekas István

A nemrégiben frissített konvergenciaprogram alapján – az EB tavaszi éves gazdasági előrejelzését is figyelembe véve – az Európai Unió Tanácsa arra jutott, hogy a magyar makrogazdasági várakozások túlzottan bizakodóak, különösen a belső kereslet alakulását illetően. A frissített jelentés alapján a Tanács által megállapított 2011-es határidő a deficit lefaragására tarthatónak tűnik, de csak az egyszeri bevételt eredményező magán-nyugdíjpénztári vagyon beolvasztásának köszönhetően, amely a GDP két százalékát kitevő többletet eredményez a költségvetésben 2011-ben.

A következő évekre az EB előrejelzései szerint a kiadás oldali megszorításoknak köszönhetően a deficit 2012-ben a GDP 2,5 százalékát, míg 2015-re a GDP 1,5 százalékát teheti ki. Az államadósság a strukturális gazdasági konszolidációs csomagnak köszönhetően 2015-re a GDP 64 százalékra mérséklődhet.

Az EB várakozása szerint azonban, mivel a strukturális reformok hatásai csak 2012-ről lesznek értékelhetőek, ezért a 2010-es és 2011-es a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiány miatt nem teljesülnek a 2009 júniusi Tanácsi ajánlások Magyarország esetében. Ezért a hiány további legalább évi 0,5 százalékos lefaragásra szólítottak fel. A tavaszi EB előrejelzések ugyanis a jövő évre is 3,3 százalékos hiánnyal számolnak, amely növeli annak kockázatát, hogy hazánk 2012-ben sem tartja magát az EU-val történt megállapodásokhoz amennyiben nem történnek további kiigazító lépések.

Az EB azt is kimondja, hogy a nyugdíj megtakarítások államosítása ugyan rövid és középtávon többletbevételeket eredményez az államnak, de alááshatja a gazdaság hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát.

 Az ország gazdaságának pénzügyi konszolidációja továbbra is a legnagyobb kihívás a Bizottság elemzései szerint. Ez csakis az eddig bejelentett megszorító intézkedések és további strukturális átalakítások szigorú keresztülvitele révén érhető el. A fiskális konszolidáció ráadásul segít az ország eladósodottságának megfelelő ütemű mérséklésében és a hosszú távú fenntarthatóság javításában is, amelynek kockázatát most közepesre értékeli Brüsszel.

Az EU üdvözli, hogy az új alkotmánnyal a GDP 50 százalékában határozták meg az eladósodottság maximumát, az éves büdzsé vétójának jogával ruházva fel a Költségvetési Tanácsot. Egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy az eladósodottság korlát részleteihez szükség sarkalatos törvény még várat magára, valamint hogy a pénzügyi kormányzás további aspektusai, így a pénzpolitika középtávú tervei és a transzparencia kérdése sem tisztázott egyelőre megfelelően.

Komoly gondként azonosították, az EU-s szinten egyik legalacsonyabb 60,4 százalékos foglalkoztatottságot. A nők 55 százalékos foglalkoztatottságát különösen aggasztónak tartják. Megjegyezték, hogy az unióban a második legnagyobb a különbség a tagállamok közül Magyarországon a gyermektelen és a 0-6 éves gyermekeket nevelő nők foglalkoztatottsága között. Míg ugyanis ez a különbség EU szerte 12,1 százalék, addig itthon 33,6 százalék. Ennek hátterében a nappali csecsemő és gyermekgondozási kapacitások szűkössége és minősége áll, amely különösen a nagyvárosokon kívül és a magas munkanélküliségi rátával sújtott térségekben jelent gondot. A kevés bölcsődei és óvodai férőhely ugyanis Brüsszel szerint komoly gátja a szülők visszatérésének a munkaerőpiacra.

Tovább nehezíti a helyzetünket, hogy miközben az eddigi általánosan nagyon magas foglalkoztatási adóterheket részint mérsékelte a kormány, az alacsony jövedelmű gyermektelenek terhei tovább növekedtek. Komoly gond, hogy nagyon rossz a közmunka szolgáltatások adminisztratív kapacitása. Ráadásul a korábbi források felhasználása nem javította érdemben a szolgáltatások minőségét és ez által nem segítette a munkanélküliek visszatérését a munkaerőpiacra. Mindeközben a foglalkoztatási programok nem kellően eredmény orientáltak. Végezetül az munkanélküli segélyek időtartalma az egész EU-ban a legrövidebbé vált a bevezetett változtatásokkal.

A szegénység és a hozzá szorosan kötődő alacsony iskolázottság és magas munkanélküliség továbbra is kiemelten érint jól körülhatárolható társadalmi csoportokat, így elsősorban a romákat. Hetven százalékuk él a szegénységi küszöb alatt az EB statisztikái szerint. Az alacsonyan képzettek körében továbbá az EU-s átlag 36,8 százalékával szemben a munkanélküliség eléri az 53,4 százalékot.

Uniós összevetésben rendkívül bonyolult szabályozási keretek nehezítik a kis- és középvállalkozások életét, amelyek súlyos adminisztrációs terheket rónak rájuk és jelentősen rontják a támogatások átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Ami a kkv-k pénzügyi támogatását illeti: hazánk komoly lemaradásban van a nem banki alapú támogatási megoldások hozzáférhetővé tétele terén, de a rendelkezésre álló vállalkozásindítási forrásokban is a jóval az EU átlag alatt teljesítünk. Az eddigi támogatási programokat pedig anélkül alakítja át a kormány, hogy módszeresen kielemezte volna azok hatásait.

Ajánlások

A fentiek figyelembe vételével az Európai Bizottság június 7-én a következő ajánlásokat tette:

• A kormánynak fokoznia kell költségvetési erőfeszítéseit a gazdaság szerkezeti átalakításából adódó idei büdzsé többlet felhasználásával, elkerülendő, hogy a hiány 2012-ben ismét átlépje a 3 százalékos küszöböt.

• Vigyen véghez állandó jellegű pénzügyi átalakításokat legkésőbb jövőre a konvergencia programban vállalt 2012-es és 2013-as költségvetési célok elérése érdekében.

• Dolgozza ki és fogadja el az alkotmányba foglalt 50 százalékos eladósodottság elérésére és fenntartására irányuló szabályokat és számszerűsített vállalásokat a kormány. Emellett szélesítse ki a Költségvetési Tanács hatáskörét a teljes költségvetési ciklusra vonatkozóan, különösen ami a költségvetést számottevően érintő új szabályok valós idejű elemzését, a közfinanszírozás transzparensebbé tételét és a több éves pénzügyi tervezést illeti.

• A foglalkoztatottság esetében az adóreform alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásának költségvetés semleges átértékelésére szólít a Bizottság. Emellett a nők munkavállalásának segítésére javítsa az óvodák és bölcsődék hozzáférhetőségét, növelve a kapacitásaikat.

• Hasonlóképpen javítson a közfoglalkoztatottság feltételein, emelve a képzések színvonalán, a munkakeresés feltételein. Továbbá tegye eredmény orientáltabbá a közmunka programokat és vezessen be az alacsony képzettségűek és különösen hátrányos helyzetűek igényeire szabott programokat.

• A kkv-nél pedig a Nemzeti Fejlesztési Tervben felvázoltak szerint vigye keresztül a kormány a szabályozás egyszerűsítését célzó reformokat az üzleti környezet javítása érdekében. Végül tegyen lépéseket a a kkv-k támogatási mechanizmusainak hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá tétele érdekében.

Folk György/Brüsszel