Washington Post – Orbán: Jól vagyunk

2012. április 08. vasárnap, 05:53 |

A szabadság nem a liberálisok tulajdona címmel jelent meg a The Washington Post című lapban Orbán Viktor amerikai újságírónak adott első interjúja. Készítette Lally Weymouth.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke valaha az orosz ellen küzdő, baloldali szabadságharcos volt. Ám 1994-ben jobb fordulatot hajtott végre, és soha többet vissza sem nézett. A Fidesz párt elnökeként 2010 óta kétharmados parlamenti többséggel kormányoz. Múlt héten, ez első, amerikai újságírónak adott interjújában megpróbálta elmagyarázni Lally Weymouthnak, hogy miért nincs igaza bírálóinak, amikor azt állítják, hogy tekintélyelvű, centralizált államot hoz létre.
Az interjúból a Washington Post honlapján olvasható részletek:

Washington Post: – Az Önök államfője, Schmitt Pál tegnap lemondott (mert az a vád érte, hogy plagizálta doktori disszertációját).

Orbán Viktor: – (Az elnök)… jó barát, és a magyar sporttörténet nagy hőse. Ez az ő saját döntése volt, és csak annyit ehetünk, hogy tiszteletben tartjuk.

– Úgy tudom, a hatalom a miniszterelnök kezében van, és az elnök többé-kevésbé jelképes figura.

– A lényeg, hogy a hatalmat az alkotmány szabályozza. Az alkotmány első tézise, hogy senki sem gyakorolhatja a hatalmat egyedül.

– Az Ön pártjának kétharmados többsége van a parlamentben. Ez abszolút hatalom.

– Még a kétharmados többség sem tehet meg bármit.

– Több mint 368 törvényt fogadtak el a 2010-es választások óta.

– Elfogadhatnak bármilyen szabályozást, amilyet csak akarnak, ha az nem sérti az alkotmányt.

– Amióta Ön hatalomra került, teljesen átírták az alkotmányt.

– Erre nagyon büszkék vagyunk, mert ez volt a küldetésünk. Magyarország volt az egyetlen közép-európai ország, amely nem volt képes új alkotmányt alkotni a kommunista rezsim összeomlása után.

– Ön ott ült a kerekasztalnál, amikor újraírták az alkotmányt 1989-ben.

– Amikor újraírtuk az alkotmányt, azt mondtuk, hogy ez ideiglenes alkotmány.

– De az egész alkotmányt átírták, és Önnek nagy szerepe volt ebben.

– Sajnos nem elég nagy. Részem volt az alkotmány átdolgozásában, de ott voltak a kommunisták is.

– Az Ön bírálói azt mondják,  hogy Ön tavaly keresztülhajszolta az alkotmányt az ellenzékkel folytatott konzultációk nélkül.

– Ez tényszerűen nem igaz. Volt egy bizottság, amelyet a parlament hozott létre. Ez meghívta a parlamentben képviselt összes pártot – még az ellenzéket is –, hogy legyen részese a folyamatnak.

– Igazságtalan azt mondani, hogy a törvényhozás eredménye az volt, hogy az összes hatalom az Ön kezében koncentrálódott?

– Maga az alkotmány nem tesz lehetővé semmiféle hatalomkoncentrációt.

– Ön létrehozott egy új igazságszolgáltatási hatóságot, az Országos Bírói Hivatalt, amelyet az Európa Tanács Velencei Bizottsága támadott, mert túl nagy hatalma  van. Mi több, a bizottság bírált egy újabb törvényt is, amely kimondja, hogy a bírákat most 70 helyett 62 éves korukban nyugdíjba kényszerítik.

– Az általános korhatár mindenféle munka esetében 62 év.

– Ez nem igaz. Azok, akik az itteni egyetemeken dolgoznak, 70 éves korukig taníthatnak.

– Ez kérdés, hogy csökkentsük-e ezt a korhatárt, vagy sem. Én nem ellenzem, de a professzorok közül sokan ellenzik. De alapvetően az általános nyugdíjkorhatár 62 év.

– Miért döntött úgy, hogy legyen egy testület, amely ellenőrzi a médiát? Ön nevezi ki a testület elnökét, és a parlament minden egyes tagját. És ezek a tagok 9 éven át hivatalban maradnak, nem lehet leváltani őket, hacsak nincs meg ehhez a kétharmados többség a parlamentben.

– Mindenki egyetértett abban, hogy a korábbi médiaszabályozási rendszer összeomlott. Az új parlament felelőssége volt, hogy létrehozzon egy olyan rendszert, amely működik. A legutóbbi választásokig az Önhöz hasonló  nemzetközi megfigyelők csodálták a magyar rendszert, mert a kétharmados többség konszenzust jelent. Most, hogy van kétharmados többségünk, ez vád.

– Azt hiszem, ez nem fair. Azt mondanám, hogy a külső megfigyelők aggódnak az út miatt, amelyen az Ön országa haladni látszik, és azért, mert úgy tűnik, hogy semmi másnak nincs képviselete, csakis az Ön szempontjainak. A Médiatanács elnöke a Fidesz párt tagja, és az Ön barátja. Az Országos Bírói Hivatal elnöke az Ön barátja.

– Válasszuk külön a két témát. A Médiatanács tagjait a parlament választja.

– De mindannyian az Ön pártjából vannak.

– Ez nem igaz. Az előző rendszerben a delegáltaknak párthátterük volt. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem lesz nálunk pártképviselet, és csak olyan személyek válhatnak a tanács tagjává, akiket támogat a parlament.

– Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke nem tagja a Fidesznek?

– De igen, tagja. A vezetőségünk tagja volt.  Mi ezzel a probléma?

– Miért akarná Ön, hogy egy pártszemélyiség döntsön arról, ki kapjon frekvenciát? Miért menne egy pártszemélyiség az állami televízióba, és mondaná…

– Ez egy tanács. Nem irányít semmiféle televíziót.

– De frekvenciaengedélyeket oszt.

– A média Magyarországon 90 százalékban magánkézben van.

– De van egy nagy állami tévéadó.

– Van egy kis állami tévéállomás, de vannak nálunk hatalmas magán tévéadók is. A magyar médiának legalább 75 százaléka külföldi kézben van. Menjen el a tulajdonosokhoz, és kérdezze meg őket, hogy miért nem hajlandók megfelelő sajtószabadságot biztosítani.

– Találkoztam Mészáros Antóniával, akit elbocsátottak az állami televíziótól azt követően, hogy interjút készített Önnel.

– Nem szeretném megvédeni semmilyen szervezet számomra ismeretlen egyedi döntését.

– Mi a helyzet a Klubrádió (ellenzéki) adóval? Mi történt a frekvenciájukkal? Ön miért fenyegetett az elvételével?

– Amennyire tudom, politikai vita volt Magyarországon. Elvesztettek egy pályázatot.

– De feltételek voltak a Klubrádió számára az engedély elnyeréséhez – a teljes adásidő 50 százalékára kellett volna növelni a zenei műsorokat, és csökkenteni kellett volna a hírműsorokat. És így Ön másnak adta a tendert.

– A frekvenciaengedély lejárt, aztán volt egy pályázat, mint minden frekvenciára. Ha bármiféle olyan érzés van, hogy nem tartották tiszteletben az érdekeiket, bírósághoz fordulhatnak, és ezt meg is tették. És megnyerték a pert.

– De a kormány pártatlanul lép fel a nyomtatott sajtóban azokkal szemben, akik szemben állnak a kormánnyal? A kormány hirdetéseket ad a nyomtatott sajtónak.

– A kormánynak van néhány gazdasági társasága – például áramszolgáltató vagy kőolajipari társaság –, és azok hirdetnek. Próbálja elképzelni Magyarországot legalább annyira demokratikus államnak, mint az Egyesült Államok.

– Nem lehet minden hatóság élére saját embereket állítani, és azt mondani, hogy ez olyan demokratikus, mint az Egyesült Államok.

– Ez nem igaz. Az új parlament által elsőként kinevezett alkotmánybíró a most ellenzékben lévő szocialista párt korábbi parlamenti képviselője volt. A Számvevőszék alelnöke a szocialista párt volt parlamenti képviselője. A médiatanácsban, az ország egyik legnagyobb hatalommal bíró testületében három tag foglal helyet, közülük ketten a baloldalról. Miért mondja Ön azt, hogy minden intézményt mi irányítunk?

– Mi a helyzet a Nemzetközi Valutaalap kölcsöne körüli vitával: Ön kész teljesíteni az IMF feltételeit?

– Nem tudjuk, mik a feltételek.

– De igen, tudják. Nagyon kihozta őket a sodrukból az, ahogyan Önök a központi bankot kezelik.

– Azt mondták, kell egy vélemény az EU-tól, hogy rendben van a központi bankra vonatkozó szabályozás. Kérték, hogy tegyek meg bizonyos dolgokat, és ezeket megtettük. Az volt a tervünk, hogy egyesítjük a Nemzeti Bankot és az állami pénzügyi hatóságot. Az EU ezzel nem értett egyet, és ezért úgy döntöttünk, hogy nem egyesítjük őket.

– Ön nagyon nehéz napokat szerzett Simor Andrásnak, az MNB elnökének. Kiváló tisztviselőnek látszik. Mi a baj vele?

– A kiváló az Ön ízlésének dolga, de jó tisztviselő. Marad. Senki nem akarja kiszorítani. Lehetetlen.

– Azért világos jelzés, ha valakinek 75 százalékkal csökkentik a fizetését.

– Magyarország szegény ország. Úgy döntöttünk, hogy függetlenül attól, milyen tisztséget tölt be valaki, ha köztisztviselő, nem kereshet többet kétmillió forintnál, ami havi 6000 euró.

– Nem akarta odatenni a saját emberét a bank élére?

– Sajnos a magyar alkotmányos rendszer nem tudja elfogadni azt, hogy nekem ki tetszik.

– Ön létrehozott egy Monetáris Tanácsot, amely megállapítja a kamatokat, és amely öt Fidesz-tagból áll.

– A Monetáris Tanács  tagjait a parlament választja. Nagyon csodálkoznék, ha lenne köztük Fidesz-tag.

– Ön személyes barátját nevezte ki az Országos Bírói Hivatal élére.

– Ugyanazon az egyetemen végzett, ahol én, és részt vett ugyanabban a kommunistaellenes diákmozgalomban, amelyben én. Ő bíró lett, én politikus.

– Az OBH vezetőjét kizárólag kétharmados parlamenti többséggel lehet leváltani, amit nehéz elérni. A Velencei Bizottság azt mondta, „az OBH vezetője olyan sok felhatalmazással rendelkezik, hogy felsorolni is nehéz. Ő határozza meg a bírók számát, ő nevezi ki a bíróságok elnökeit, ő szignálja ki az ügyeket – ez aggodalmat kelt”.

– Beleegyeztünk, hogy ezen változtatunk.

– Ön szerint hogy áll a kapcsolat az Egyesült Államokkal?

– Stratégiai szövetségesek vagyunk. Ugyanahhoz a védelmi közösséghez tartozunk.  A magyar emberek a NATO-hoz való tartozásra szavaztak. Aktívan részt veszünk a NATO közös akcióiban.

– Mint például Afganisztán és Líbia?

– Amennyire tudom, az amerikai tisztségviselők tisztelik a magyar teljesítményt. Az amerikai küldöttségek, amelyek felkeresnek engem, azt mondják, elégedettek az együttműködéssel a biztonság terén, ezért úgy vélem, jók a kapcsolataink. És vannak amerikai üzletemberek is itt, Magyarországon.

– Miért változtatta meg a Roosevelt tér nevét?

– Az egyik sarkén az akadémia áll, amelyet az a személy hozott létre, akinek a nevét most viseli a tér. A két fő épület most ennek a személynek a nevét viseli, akit a legnagyobb magyarnak neveznek országépítő tevékenységéért… Éppen most állítottunk szobrot Reagannek a Szabadság téren, és George (H. W.) Bushnak is hamarosan szobrot állítunk itt, Budapesten.

– Miért csökkentették az engedélyezett egyházak számát 300-ról 32-re?

– Nem csökkentettük az egyházak számát.

– De igen. Van a Velencei Bizottságnak egy másik jelentése is, az egyházakról.

– Ha ön szeretne vallási közösséget alapítani Magyarországon, megteheti – nincs korlátozás. Abszolút a szabadság. Arról van szó, hogy ki kap állami pénzt, és ki nem.  Ha valaki támogatást akar kapni a kormánytól,  annak teljesítenie kell bizonyos kritériumokat. Magyarországon sok közösség egyházként jegyeztette be magát, de nem volt az. Csak a pénzért nevezte magát annak.

– Nem lehet mind illegitim.

– Nem. Azt mondtuk: ha az adófizető pénzét akarjátok, akkor gyertek, és jegyeztessétek be magatokat. De az egyházak száma itt Magyarországon magasabb, mint Ausztriában, vagy Szlovákiában.

– Hogyan szüntethetik meg 200 egyház bejegyzését?

– Jelenleg 30 van regisztrálva.

– Eredetileg csak 16 volt.

– A bejegyzett egyházak  a hívők több mint 95 százalékát reprezentálják.

– A választókörzetek átszervezésével és a kilenc évre kinevezett emberek hivatalainak a megteremtésével Ön nem lesz nagyon sokáig hatalmon?

– Magyarországon 2014-ben választások lesznek. Néha veszítek, néha győzök.

– De az ellenzék nincs erős állapotban, és Ön újra indulni szándékozik.

– Az én dolgom volna, segíteni nekik, hogy erősebbek legyenek? Amikor megalapítottuk a pártunkat 1988-ban, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért alapítottuk.

– Akkoriban Ön még sokkal liberálisabb volt. Mikor mozdult el ilyen élesen jobbra? Magyarország szekuláris állam, de az alkotmány most azt mondja, hogy keresztény állam, és hogy az élet a fogantatással kezdődik.

– Az élet a fogantatással kezdődik, és az első pillanattól védeni kell. Ezt az alkotmánybíróság mondta ki 15 évvel ezelőtt. Mi csak annyit tettünk, hogy az alkotmánybírósági döntést beírtuk az alkotmányba.

– Mi a helyzet a homoszexuálisokkal?

– Ha homoszexuálisok együtt akarnak élni, Magyarországon megtehetik a polgári törvénykönyv értelmében. De amit házasságnak nevezünk, az kizárólag egy férfi és egy nő közössége. Keresztény ország vagyunk. Ez történelmi tény.

– Mit mond a romák vidéki zaklatásáról?

– Amikor hatalomra kerültem, Magyarország bajban volt, mert voltak félkatonai szervezetek. Ezeket betiltottam.

– Jelen vannak a facebookon.

– A facebook fontos pont, mert a cigányellenes és a zsidóellenes platform Amerikából jön. Kértem az amerikai kormány segítségét, hogy leállíthassuk a Magyarországon a cigányoknak sok problémát okozó szervereket. Ezek weboldalak, nem a Facebook. Ez a rasszista felhívások egyetlen radikális, szervezett platformja.

– Miért rótt ki sokkoló adókat négy olyan szektorra, amelyek zömmel külföldi tulajdonban vannak: a bankokra, a távközlésre, a kiskereskedelemre és az energetikára?

– Mert válság van. 2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Azért kezdeményeztünk válságadóztatást, mert bevételekre volt szükségünk, hogy kilábaljunk a válságból.

– Ezek az adók nem szikkasztják ki a külföldi befektetéseket?

– Jól vagyunk. Éppen két napja nyitottam meg egy Mercedes gyárat, amely jövőre a GDP 1 százalékát állítja majd elő.

– Az állami telekom cég létrehozása és a külföldiekre kirótt adó nem azt jelzi más vállalatoknak, hogy Ön velük is megteheti ugyanezt?

– Ugyan már. A német telekomnak több mint 30 százaléka állami tulajdonban van.

– Ki lesz a következő elnök? Ön nem azt mondta, hogy olyasvalaki lesz, aki Öntől jobbra áll?

– Van valaki tőlem jobbra? Mindig azzal vádolnak, hogy rohadtul jobbos ember vagyok.