„A demokrácia és a jogállam lerombolása”
Az ellenzéki SPD javaslatára a Bundestag március 14-én, az azonnali kérdések órájában foglalkozott a magyar alkotmány legújabb módosításával, „tekintettel az európai alapértékekre”. A hosszú, heves vitáról, amelyben a kormány- és az ellenzéki pártok egész sor képviselője szólalt fel, az MTI mindössze öt sorban adott hírt. Aligha véletlenül: világos volt, hogy nem csak az ellenzéki pártok, hanem az eleve bíráló FDP mellett a másik, a vezető kormánypárt, a CDU-CSU is kritikusan ítéli meg magyar testvérpártja lépéseit és sürgeti az EU, az Európa Tanács beavatkozását. Idézetek a vitából:
Az ellenzék
Frank Walter Steinmeier, az SPD frakcióvezetője, korábbi külügyminiszter:
„Ha van ország, amely nehezen szánhatja rá magát, hogy ítéletet mondjon Magyarország felett, akkor Németország az. Nagyon sokat köszönhetünk a magyaroknak, Európa, Németország másként nézne ki ma, ha ők jó 23 évvel ezelőtt nem tanúsítottak volna emberséget. Ám nem mi vagyunk az elsők, akiket felháborítanak a magyarországi politikai fejlemények. Arról, aminek ott most tanúi vagyunk – éppen, mert fájdalmas számunkra – nem hallgathatunk (...) Orbán Viktor és konzervatív kormánya minden reformjával mind inkább zsákmányául ejti a magyar államot. Ezekkel a reformokkal újabb károk érik a jogállamot és a demokráciát s mindenki, aki szembeszegül ezzel az irányzattal, azt – amint az elmúlt két évben láthattuk – megbüntetik. Az Alkotmánybíróságot megfosztották jogkörétől, tömegesen bocsátottak el bírákat és ügyészeket, hogy Fidesz-emberekkel váltsák fel őket. A független sajtót a médiatörvénnyel helyezték nyomás alá, a választási törvényt a Fidesz javára módosították. S mindezt dohos nacionalizmus kiséri – nem csak a szélsőjobbon, hanem egyre leplezetlenebbül a miniszterelnök kormányzó pártjában is. Idegengyűlölet, kirohanások a másként gondolkodók ellen – mindez fokozatosan szalonképessé válik Magyarországon. Mindezt nem vehetjük egyszerűen tudomásul, ez a demokrácia és a jogállam lerombolása. Nem hagyhatjuk, hogy az Unióban európai alapértékeket nyíltan és tudatosan figyelmen kívül hagyjanak, megsértsenek. Azért sem, mert itt nem csak Magyarországról van szó. Ha egyes EU-tagállamok a demokrácia elől nacionalizmusba menekülnek, az végül szétrombolja közös értékeinket s ezt nem engedhetjük meg.
Manual Sarazzin (Zöldek)
Sajnálom, hogy Merkel kancellár nem foglal állást a kérdésben nyilvánosan, megfelelő szavakkal, amint azt a Külügyminisztérium már megtette. Nincs itt konfliktus kormány és ellenzék között, hanem az európai alapértékekről van szó. Mi Zöldek is végtelenül hálásak vagyunk azért, amit a magyarok annak idején tettek, de kérdezzük: lehet-e úgy eljárni, mint legutóbb, amikor 25 nap alatt keresztülvitték az alkotmánymódosítást úgy, hogy a Velencei Bizottságnak módja sem volt állást foglalni. Lehet – e így bánni az ellenzékkel, az európai partnerekkel?
Michael Roth (SDP)
A Bundestagban sok barátja van Magyarországnak, jómagam 1999 óta vagyok jelentéstevő magyar kérdésekben. (...) A nemzetállamok belügyeibe való be nem avatkozás elve 19.századi maradvány – az Európai Unióban már nem áll fenn.
. Ám nincs következetes stratégia arra, hogyan kezeljük, ha az Unióban megkérdőjelezik a demokráciát és az uniós alapértékeket. Önkritikusan meg kell állapítanom: el kell kerülnünk a képet, hogy kétféle mértékkel mérünk. Olaszország esetében valószínűleg túl soká hallgattunk. Nem keletkezhet az a benyomás, hogy kis államokat szigorúbban kezelünk, mind nagyobbakat. (...) Sajnos azt kell mondanom, hogy Orbán Viktor semmit nem tanult. Amikor a magyar kormány képviselőivel beszélünk – én ezt rendszeresen teszem – mindig azt halljuk, hogy valamit nem értettünk helyesen. Két év alatt 450 törvényt hajtottak keresztül a parlamenten, negyedszer módosítják az alkotmányt s mindegyre azt mondják: valamit félreértettünk. Ám nagyon is jól megértettük, hogy módszeresen rongálják a közös európai értékekből álló fundamentumot.
A kormánypártok
Günter Kirchbaum, CDU/CSU
Günter Kirchbaum
A szövetségi kormány a jelenlegi magyarországi fejleményekkel kapcsolatos álláspontját nem egyezer világosan kifejtette, legutóbb a héten, a magyar államelnök látogatása alkalmából. Beható megbeszéléseket folytatott vele Angela Merkel kancellár és Guido Westerwelle külügyminiszter, előtte Pieper külügyi államminiszter járt Budapesten, hogy megvilágítsa a német kormány véleményét. (..) Hangsúlyozom, hogy nem egy másik ország belügyeibe való beavatkozásról van szó. Legkésőbb a Lisszaboni Szerződés óta létezik az uniós polgárság, amit azt jelenti: minden embernek egyforma igénye lehet, hogy élvezhesse az olyan közös értékeket, mint a demokrácia és a jogállamiság. Ezért üdvözlöm a német, a dán, a finn és a holland külügyminiszter közös kezdeményezését, hogy az Unió a jövőben gyorsabban reagálhasson torzulásokra. Az EU alapokmányából eredő eljárás (a jogok felfüggesztése – a szerk.megj) nehézkes, ad-hoc, gyors lépéseket lehetővé tevő mechanizmusra van szükség. (...) A demokrácia alapeleme a három hatalmi ág egyensúlya, amelyben az egyik ág nem rendelheti maga lá a másikat. (..) Meg kell őriznünk a szabadság elveit. Arra gondolok, hogy Magyarországon tanult diákoknak nem lesz már lehetősége, hogy minden további nélkül elhagyják az országot, korlátozásokkal kell számolniuk. A demokrácia, a szabad mozgás és a piacgazdaság az alapelemei az u.n. koppenhágai feltételeknek, amelyek alapján egy országot egyáltalán felvesznek az unióba.
Joachim Spatz, FDP
Két út van: az informálisan, illetve a hivatalosan reagálásé. A Szövetségi Köztársaság mindkét utat igénybe veszi és reméljük, hogy Magyarország megfelelően fog reagálni. Természetesen ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ezeket a törvényi szabályozásokat egy választás után az új többség hasonló törvényi döntésekkel megváltoztathassa. Fontos, hogy ne kioktatóan lépjünk fel, hanem hogy a felelősségre figyelmeztessünk: a többség felelős, a kétharmados pedig különös felelősséget hordoz a társadalom szilárdságáért – erre is rendszeresen figyelmeztetünk. A magyar Országgyűlés elnöke meghívta a Bundestag képviselőit, hogy ott vitassuk meg ezeket a kérdéseket. Mindenkit arra biztatnék, menjünk el, szembesítsük kollégáinkat bírálatunkkal s próbáljuk meg ilyen módon változtatásokat elérni ezeknél a szerencsétlen törvénymódosításoknál. Az Unió értékközössége nem a nyugat – európaiaké, hanem egész Európáé.
Karl Holmeier (CDU/CSU)
Értékközösségünkben nem lehet számunkra közömbös, mi történik egy másik tagállamban. S ez persze különösen áll akkor, ha az alapértékek lehetséges megsértéséről van szó. Magam is szkeptikus vagyok, ha egy alkotmánybíróság nem vizsgálhatja, hogy összeegyeztethetők-e a törvények normái az alkotmányos alapelvekkel. Éppen mi, németek, túlságosan is jól tudjuk saját történelmünkből, hogy ez mihez vezethet. Ez azonban nem jelenti, hogy a német Bundestag önjelölt legfelsőbb erkölcsi és jogi intézményként lépjen fel Európában,
Johann Wadephul (CDU/CSU)
Meg kell nyugodtan vizsgálnunk a helyzetet, fel kell tennünk a jogos kérdéseket, majd hagyni az európai intézményeket, hogy tegyék a dolgukat – ez a helyes út. Létezik ehhez megfelelő eszköz-rendszer, erről a helyről felhívhatjuk az Európai Bizottságot, hogy alkalmazza ezt az eszközrendszert következetesen. Az a véleményünk, hogy ez helyes és kívánatos.
168 óra online
Kommentáld!