A társadalom gyorsuló elöregedésének kettős hatása lesz a leendő nyugdíjasokra. Miközben egyre több fizetőképes nyugdíjas fogyasztóval számolhat a világkereskedelem és átalakulhat a turizmus szerkezete is, az idősek számának növekedése az állami nyugdíjrendszereket instabillá teszi: várhatóan egyre többről kell lemondania azoknak, akik az elkövetkezendő években, évtizedekben érik el a korhatárt, és csak az állam kifizetéseire támaszkodnak. Így, ha valaki nem akar nélkülöző öregséget, számára az öngondoskodásnak mára nem maradt alternatívája.

2030-ra a Föld népessége 8,3 milliárdra nő, és a legtöbb régióban emelkedik majd az átlagéletkor, ami gyökeresen átalakítja majd a turizmust – derült ki az Európai Utazási Bizottság (ETC) és a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) tanulmányából. A fejlett országokban növekvő átlagéletkor miatt az eddiginél is nagyobb figyelmet kell kapnia az idősebb utazók igényeinek. Ez a turisztikai termékfejlesztés, az infrastruktúra és a marketingkommunikáció terén is kihívás elé állítja a szakembereket. A nyaralóhelyek közvetlen közelében elérhetővé kell tenni például a krónikus betegek ellátására alkalmas egészségügyi szolgáltatásokat, fel kell készülni az egyedül utazó idősek speciális igényeire.

Nyugdíjasként utazni tehát egyre kellemesebbé válhat Európa- sőt világszerte az elkövetkezendő évtizedekben. Azonban a folyamatosan javuló szolgáltatásokat csak azok az idős emberek tudják majd igénybe venni, akik aktív éveik alatt gondoskodtak „öreg napjaikról”.

„A statisztikák szerint Magyarországon egy nyugdíjas még legalább 16 évig él, miután befejezi aktív éveit. Ez az életszakasz rengeteg lehetőséget rejt a tanulástól az utazáson, a sporton át a művészeti tevékenységig” – hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketingigazgatója. Nyugdíjas korban a megfelelő források birtokában valóra válthatóak azok az álmok, amelyekre nem volt lehetőség idő híján az aktív évek alatt. A távoli rokonok, régi barátok meglátogatása, a világ bebarangolása, sőt, akár egy saját vállalkozás beindítása nem csak a nyugat-európai vagy az amerikai nyugdíjasok kiváltsága – mindez Magyarországon is elérhető lehet. Ehhez azonban stabil és kiszámítható anyagi háttérre van szükség, amihez az állami nyugdíj kiegészítése szükséges.

Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként. Összehasonlításképpen: az átlagbér esetén ma nyugdíjba vonuláskor még csak 17 százalékos bevételkieséssel kell számolni, a prognózis tehát ennek a duplájával számol. „Az elöregedő társadalom számos területen változásokat hoz majd, és erre az egyéni életstratégiákkal is fel kell készülni. Öngondoskodásra van szükség” – mondja Szabó Anikó.

A problémát éppen azok fogják a leginkább a saját bőrükön érezni, akik ma még nagyon távolinak érzik maguktól az időskort, pedig elemi érdekük, hogy már most elkezdjenek befektetni a jövőjükbe. Az egyik jó lehetőség erre a nyugdíjbiztosítás, annál is inkább, hiszen január óta az állam is támogatja az ilyen célú megtakarításokat: a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint vehető igénybe adójóváírás formájában a törvényi feltételek szerint.

ProfitLine