Összességében az idén az első negyedévben közel 25 százalékkal
nőtt az eljárások száma az amúgy sem alacsony bázishoz, a tavalyi év
hasonló időszakához képest. Magyarország kénytelen külföldi bizalomra,
tőkére, forrásokra támaszkodni, hiszen a lanyha belső kereslet nem képes
felfelé húzni a gazdaságot. A belső kereslet bővülésére pedig nincs
remény sem rövid-, de még középtávon sem, ezért sem lehet gyors és
radikális váltást végrehajtani a külső forrásbevonásban, a külföldi
piacokkal való együttműködésben - állítja Kárpáti Gábor, a Coface
Hungary ügyvezető igazgatója.
A hazai gazdálkodóknak is komoly elvárása is a
kiszámítható környezet, hiszen csak ilyen közegben képesek eredményesen
működni. Ám a már hatályba léptetett, valamint a már bejelentett
kormányzati intézkedések - egyebek között az általános forgalmi adó,
valamint a munkára rakódó járulékok emelése -, a gazdálkodási környezet
folyamatos és gyors változása bizalmatlanságot növelő tényező, pedig
bizalom nélkül nem működhet jól a gazdaság.
Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások
számát, azaz a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi
hányadot, akkor a faipar, a turizmus és vendéglátás, valamint az
építőipar áll az első három helyen, de az országos átlag felett
található számos szektor, mint a kereskedelmi vállalkozások, a
textilipar, a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet
folytató vállalkozások.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az
eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a
legrosszabbul (eljárások (17,47 százaléka, összesen bejegyzett cégek
13,88 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedelmi
vállalkozásoknál (eljárások 10,24 százaléka, összesen bejegyzett cégek
8,94 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál
(eljárások 7,63 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 5,55 százalék-),
regisztrált a Coface.
Számos ágazatban a belső kereslet pangására vezethető elsősorban vissza a
kockázatok növekedése. Ez jellemző többek között a kis- és
nagykereskedelemre egyaránt. Ennek több okát sorolja Szilágyi Péter,
kezdve a végtörlesztések miatt felélt megtakarításoktól, az egyelőre
kedvezőtlen kimenetelű adóváltozásokon és a megdrágult áru- és szabad
felhasználású hiteleken át, egészen a megtakarítási hajlandóság
növekedéséig.
Ezek az okok abban is közrejátszanak, hogy romlott a cégek pozíciója
az idegenforgalom és a vendéglátás területén, s hogy a nyomdai és kiadói
cégek helyzete is lejtőn van. Ez utóbbi területeken hozzájárult a
kereslet szűküléséhez a marketing célú nyomtatványok példányszámának
csökkenése és a sajtópiacon végbemenő egyéb változások hatása is, mint
például a nyomtatott sajtótermékek iránti kereslet folyamatos
csökkenése. A legnagyobb változást az ingatlangazdálkodást végző cégek
produkálták.
Szerző: Világgazdaság Online
Kommentáld!