Előre leszögeznénk: nem a vörös csillag viselése mellett érvelünk. Ha a Strasbourgi bíróság valamilyen oknál fogva úgy döntött volna, hogy horogkeresztet lehessen viselni, és nem úgy, hogy a vörös csillagot, a magyar kormánynak kötelessége lenne azt figyelembe venni. Azzal, hogy a magyar kormány nem tartja be egy általa, a magyar állam által is elfogadott joghatóságú nemzetközi bíróság ítéletét, precedenst teremthet a Fidesz. Nem jófélét.

Az önkényuralmi jelképek viselése nehéz, megosztó téma. Lehet úgy érvelni a horogkereszt és a vörös csillag kapcsán, hogy azok, mint diktatúrák jelképei, demokratikus társadalom számára elfogadhatatlanok. Tény, hogy nemcsak a horogkereszt, hanem vörös csillag alatt is szörnyű bűntetteket követtek el Auschwitztól a Gulag táborokig, ez tény. Lehet aztán úgy érvelni, ez nekünk szimpatikusabb, miszerint mindenki viseljen és hordjon olyan jelképet, amit akar – az ezzel járó felelősséggel együtt. Lehet, hogy a horogkereszt és nyilaskereszt sokakban kelt félelmet, de amit például egy Jobbik-tüntetésen egy ezekkel feldíszített csoport kezdene csápolni, egyből kiderülne, meddig lehet náci politikát folytatni „nemzeti radikalizmus” címszó alatt. Tehát a gusztustalan jelképeknek is megvan az előnyük, hogy leleplezik viselőjüket, így azokat is, akikért viselőjük rajong.

A strasbourgi bíróság, leánykori nevén az Európai Emberi Jogok Bírósága másképp érvelt. Szerintük a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép, tehát viselhető. A Fidesz és a magyar jogrendszer másképp szól erről, amelytől egyébként nem idegen az egyszerűsítés sem: több politikai oldalnak régóta mantrája, hogy a kommunizmus bűnei egyenlők a nácizmus bűneivel. Ezért van az, hogy amikor a magyar parlament betiltja a holokauszttagadást (hibásan, mert még értelmes történelmi viták elől is elzárja az utat), akkor sietve betiltja a kommunista bűnök tagadását is (mintha azokat bárki, bármikor tagadni akarta volna, szemben a holokaszttal), és ezért megy a parlamentben állandó vita arról, mely bűncsoport a nagyobb, mintha ennek értelme lenne. Szóval az Európai Emberi Jogok Bírósága hozott egy ítéletet, amely a magyar kormánynak nem tetszik.

Mi történik erre? Navracsics Tibor, az emberarcú fideszes miniszter azt javasolja a kormánynak, hogy ne tartsa be a bíróság ítéletét, államtitkára pedig ezt később megerősíti. Azaz egy miniszter és egy államtitkár nyíltan jogsértő gyakorlatra hívja fel a magyar államot, majd mindezzel büszkélkednek, mint Pistike az első ötösével. Holott nem lenne mire büszkének lenniük. Rétvárinak és Navracsicsnak szíve joga, hogy fenti érvelésünkkel szemben bűncselekménynek tartsa a vörös csillag viselését. Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a fene nagy antikommunizmus jegyében igazán nyilvánosságra hozhatnák az ügynöklistákat, és az alkotmányozó testületben sem kellett volna a nemzeti megbékélés, illetve együttműködés jegyében fő-kommunistából neofita jobboldalivá lett Pozsgay Imréket bevonni, mindegy.

A magyar állam ugyanis elismerte a strasbourgi bíróság joghatóságát, azaz ha ez a szervezet valahogyan dönt, a magyar állam maga vállalta, hogy végrehajtja az ítéletet. Ilyen független bíróságokra egyébként is komoly szükség van, máskülönben az országok közti konfliktusokat még mindig hagyományos úton (háború) intéznék el a nemzetek, az pedig igen kellemetlen élethelyzeteket eredményez a résztvevő felek számára. Persze nem a háború elkerülése az egyetlen ok: állam és állampolgár konfliktusában – ilyen a vörös csillag viseléséről szóló per is – kell egy olyan szerv, amely jogkörében a magyar állam felett áll, máskülönben a mindenkori államhatalom szereplői csak lecserélnék nekik szimpatikus bírákra kétharmaddal (ahogy Magyarországon történt) a bíróság munkatársait, feléjük egy megbízható embert ültetnének szinte korlátlan jogkörrel (ahogy Magyarországon történt). Szerencsére ezt Magyarország nem teheti meg Strasbourggal.

Azzal, hogy hazánk nem hajtja végre a bíróság ítéletét, sokkal több történik annál, hogy gyakorlatilag legális pénzkereseti forrássá változik vörös csillaggal mutatkozni, ezért bírságot kapni, majd évek múltán 4000 eurós kárpótlást a magyar adófizetők pénzéből (nem kevés az!). Az történik, hogy kormányunk nyíltan deklarálja: Magyarország magasról tesz a jogszabályokra, azokra is, amelyeknek betartását maga vállalta. Innentől kezdve pedig csak az a kérdés, hogy a Fidesz miért sértődik meg minden alkalommal, amikor demokratikus elkötelezettségét kérdőjelezik meg. És ez még akkor is igaz, ha adott kérdésben, a vörös csillag viselésekor erkölcsileg akár a Fidesznek is igaza lehet.