25 évvel a rendszerváltás után végét járja a magyarországi
demokrácia - olvasható a Die Presse című konzervatív napilapban
megjelent kommentárban. A szerző, Rásky Béla történész, a bécsi
Wiesenthal Intézet vezetője úgy véli: a demokráciát a politikai elit
hatalom- és pénzéhsége, a korrupció és a társadalom politikai
közömbössége ássa alá, most pedig a jobboldali autoriter Fidesz végleg
megsemmisíti. 1989 demokratikus vívmányait Magyarországon sosem
becsülték igazán, a köztársaságot pedig Orbán Viktor keresztény-demokratikusnak mondott politikája teszi tönkre.
A
kommentár szerint egyre arcátlanabbul dolgoznak az orbáni "illiberális
demokrácia" kiépítésén, és lépik át a "liberális diktatúra" határait. A
szerzője megjegyzi: egy komoly előrejelzés sem igazolja az ország tartós
gazdasági fellendülését, az elit már régen eltűnt az országból. A cikk
kitér az ellenzékre is, megosztott, jövőkép nélküli, korlátolt és
"morálisan züllött klikként" jellemzi. A szerző szerint az önkormányzati
választás bizonyítja majd, hogy Orbán politikája miképpen uralja az
egész országot, senki nem tudja jelenleg feltartóztatni.
A Der
Standard című liberális osztrák napilap szintén a magyarországi
önkormányzati választások esélyeit latolgatja. A lap budapesti
tudósítója megállapítja: Orbán Viktor hatalma biztosabb lábakon áll,
mint valaha, ezért a vasárnapi választások nem tartogatnak különösebb
meglepetéseket, 2006 és 2010-hez hasonlóan a Fidesz fog győzni. A
választások miatt Orbán Viktor körbeutazza Magyarországot, híveinek
magasabb béreket és új munkahelyeket ígér, de Orbán stábja gondoskodik
arról, hogy senki se tegyen fel kellemetlen kérdéseket. A szerző
kifejti: az ellenzéknek Budapesten lett volna jó esélye, de azt is
eljátszotta, hónapokig nem tudott közös főpolgármester-jelöltben
megállapodni, így alig van esélyük
Tarlós István ellen.
A Die Zeit című német liberális hetilap az európai uniós biztossá jelölt Navracsics Tibor európai parlamenti bizottsági meghallgatásáról közölt kommentárt.
Kecskére káposztát című írásában Thomas Assheuer kiemelte, hogy az EP
kulturális és oktatási bizottsága "látványosan megbuktatta" a
kultúrával, az oktatásüggyel, az ifjúságpolitikával és az uniós
polgársággal összefüggő ügyek irányítására jelölt magyar politikust.
A testület tagjainak többsége felismerte, hogy a jelölés "az európai
alkotmány liberális szellemének botrányos megsértése", hiszen Navracsics
"nem az állam ártalmatlan szolgája" volt a magyar kormány tagjaként,
hanem a magyar társadalmat "autoriter rezsimmé" változtató folyamat
egyik szellemi atyja - tette hozzá.
Úgy vélte, a magyar kormány tevékenységét nem lehet egyszerűen
"magyar különútként" és egy olyan, "visszamaradott osztály utolsó
megmozdulásaként" felfogni, amelynek "napjai meg vannak számlálva", mert
Navracsics valójában egy "veszélyes, és a jövőbe mutató kísérletre
vállalkozott" miniszterként.
A magyar kormány az összezavarodott, mélyen elbizonytalanodott
társadalomnak kulturális értelemben "tekintélyelvű" választ kínál,
azzal érvel, hogy "a nemzeti kultúra" lehet a gyógyír a "piac
rombolására", és a "magyar értékek" adhatják az összetartó erőt a
"modernitás káoszában, amelyben a pénz az úr". Mindez azonban azt is
jelenti, hogy elkezdődik az "uszítás a liberális szellemek ellen" -
hangsúlyozta a Die Zeit szerzője, megjegyezve, "rejtélyes", hogy mi
indíthatta Jean-Claude Juncker t arra, hogy éppen Navracsicsra, "a konzervatív forradalom frontemberére" bízza az oktatást és a polgári jogok ügyét.
Szerző: MTI
Kommentáld!