– A beköltözők többsége jól beilleszkedett, minden jelentkező gyereket fel tudtunk venni az önkormányzati óvodába, bölcsődébe, iskolába. Néhány problémás család persze itt is akad – ismeri el Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere, aki azt sem tagadja, hogy a kormány, illetve a Belügyminisztérium nem tárgyalt velük, de még csak nem is értesítette a település vezetőit a program leállításáról.

Igaz, erre nem is kötelezi semmi. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) viszont szerződést kötött velük a nem garanciális hibák javítására. Ezenfelül Ócsa feladata a közterületek karbantartása. Ezt most közmunkásokkal oldják meg, így egyelőre nincs pluszkiadásuk. Az önkormányzat nem tudja, kik költözhetnek majd az üres házakba. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésére sem tart már igényt a kormány. Az ingatlanok a NET tartalékalapjába kerültek, ám lapunk információi szerint nagy a bizonytalanság: ezeket is meg kell hirdetniük havonta a többi tartalék ingatlanhoz hasonlatosan, vagy őrizniük kell esetleges katasztrófák idejére. Az ingatlanok mindenesetre még nem szerepelnek a tartalékalap listáján.

A pénzügyi salátatörvényhez a zárószavazás előtt benyújtott miniszteri módosító indítvány szerint a tartalék ingatlanok hasznosításának, bérbeadási feltételeinek meghatározása – különös tekintettel a bérlőkiválasztás módjára, a lakbér mértékére és a bérleti szerződés időtartamára, valamint veszélyhelyzetben való használatára – a kormány feladata, amelyre pontosan meg nem jelölt időpontban rendeletet alkot. A Belügyminisztérium nem siet oszlatni a homályt. A tárca döntéshozatalt előkészítő jelentésének elkészítésére vonatkozó határidőt többször módosították. Először az első pályázat csúfos kudarca után, majd a könnyített feltételekkel kiírt tenderek csekély eredménye láttán.

Az utolsó ismert beszámolási határidő lejártakor a projektet felügyelő tárca csupán annyit közölt lapunkkal: a szociális lakópark ügye a közeljövőben nem szerepel a kormányülések napirendjén. Majd később hozzátették: semmiféle döntés-előkészítő tanulmányról nem tudnak. Ezt állítják most is. Így a kormány a tapasztalatok összegzése nélkül döntött a több milliárd adóforintból megvalósult projektről. Végleg most rekesztették be az ócsai kísérletet. De a projekt valójában már az indulásnál elbukott.

A környezettudatos modellből a politikai alkuk végére csak annyi maradt, hogy a gázt valóban nem vezették el a telepre. A házakat így fával fűtik. Mégis drága lett. Az eredetileg tervezett 140-160 ezer forint helyett félmillió forintba került az épületek négyzetmétere. (Az infrastruktúrát 500 házra építették ki.) A negyed építését 2011 nyarán jelentette be a kormány, és 2012 márciusában zárták volna az első ütemet. Nem így lett, holott kiemelt beruházásként a projekt minden felmentést megkapott, amelyet csak lehetséges.

A gyorsított eljárás ellenére egyenként több hónapot csúszott a belterületbe vonás, a telkek kitűzése, illetve a szakhatósági engedélyek begyűjtése. S csak harmadik nekifutásra tudtak győztest hirdetni a kivitelezői közbeszerzési tenderen. A Veszprémber Zrt. viszont, tartva a határidőket, 2013 márciusára készre jelentette az első 80 házat. Az első lakók júliusban költözhettek be. Eddig 42 ház talált bérlőre.