Mire jó a statisztika? Ezt mutatta be dr. Csatai
Rózsa Mosonmagyaróvár, Győr és Sopron történeti összehasonlításával a
népességváltozás tükrében a nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán.
A Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár közti különbségeket ismerhették meg a nyugdíjasegyetem hallgatói dr. Csatai Rózsa előadásában.
Dr. Csatai Rózsa beszélt arról, hogy a három város három történelmi
vármegye székhelye volt. Földrajzilag és történetileg is hasonló
körülmények jellemezték, mégis a helyi jellegzetességek miatt napjainkra
nagyon sok a különbség közöttük. Az eltérő fejlődést leginkább az itt
élő embereken keresztül lehet bemutatni.
A statisztika teszi
lehetővé, hogy objektíven tudjuk alátámasztani a döntéseinket, igazoljuk
„megérzéseinket", elméleteinket – derült ki az előadásból. A három
város összehasonlításához a népesség-összeírások nyújtanak segítséget.
Mindhárom
város közös jellemzője, hogy már az őskortól lakottak. Az ókorban a
Római Birodalom határán feküdtek, így a limes részeként katonai
erődítmények és melléjük települt polgári lakosság foglalta el a
területet. A magyar királyság kialakulása után mindhárom város
vármegyeszékhely lett, Győr püspöki központ is, ami a népesség
gyarapodásához és a gazdasági fellendüléshez adott alapot.
Az 1786-os népszámlálás óta vannak olyan átfogó adatbázisok, melyek
alkalmasak az összehasonlításra: azaz a népesség számát, lakás- és
családi helyzetét, foglalkozását is felmérték. Ezek adatai mutatják,
hogy a mai Mosonmagyaróvárt alkotó települések lakossága 4700, Győré
12.850, Soproné 11.862 volt. Magyaróváron a zsellérek száma volt magas a
Habsburg-birtok miatt, Győrben kiemelkedő a papok és nemesek aránya,
míg Sopronban a polgárok száma volt meghatározó. Az 1880-as és 1890-es
népszámlálások a lakosság körülbelül kétezres növekedését mutatják a
városokban.
A korszakra jellemző a nemzetiségek megnövekedett
szerepe, Győr lakosságának kilencven százaléka volt magyar, de Mosonban,
Magyaróváron és Sopronban németek alkották közel a háromnegyed részét. A
huszadik század hozta a legnagyobb változást: megyeközponti szerepük a
megyék jelentős területének elcsatolásával megszűnt, csak Győr fejlődött
töretlenül kedvezőbb földrajzi helyzete és az állam támogatásának
köszönhetően.
kisalföld.hu
Kommentáld!