Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közzétette a nyugdíjbiztosítási alap első nyolc hónapra vonatkozó bevételeit és kiadásait tartalmazó konszolidált mérlegét. Augusztus végén 9,5 milliárdos többletet mutatott a költségvetési bevételek és kiadások egyenlege, ami a mérleg-főösszeg 0,33 százalékának felel meg.

A bevételi oldalon szereplő tételek teljesítésének többsége az időarányosan megfelelőnek mondható 64-71 százalékos sávban mozog. A késedelmi pótlékok és bírságok (56,86 százalékkal), valamint a vagyongazdálkodásból származó bevételek (31,40 százalékkal) alulteljesítettek, ugyanakkor az előirányzott működési célú bevételek 114,42 százaléka már az első nyolc hónapban beérkezett.

A munkáltatók és a biztosítottak által fizetett járulékok teszik ki az összes bevétel 74,31 százalékát, a fennmaradó rész zömét (20,46 százalékát) a központi költségvetési hozzájárulások adják, amit az egyéb járulékok és az egyéb bevételek egészítenek ki.

A költségvetési kiadások tekintetében 33 bázisponttal alacsonyabb (65,98 százalékos) az előirányzatok teljesítése, ez okozza a bevételek és a kiadások 9,53 milliárd forintos pozitív egyenlegét. Rehabilitációs járadékokra 1,89 milliárd forinttal több folyt ki az időarányosan számított összegtől, ugyanakkor a vagyongazdálkodás előirányzott kiadásainak csak a 14,12 százalékát költötték el.

Mennyit vonnak a bérekből nyugdíjcélra?

A munkáltatók 2010-ben 24 százalékot fizetnek az állami nyugdíjkasszába, ezen kívül a munkavállaló további nyolc százalékot fizet a magán-nyugdíjpénztárba és 1,5 százalékos az állami rendszerbe, ez összesen a bruttó bér 33,5 százalékának megfelelő összeg.

Nyugdíjrendszerünk második pillére 1998. január 1-jén indult, a magán-nyugdíjpénztárak a társadalombiztosítással ellentétben tőkefedezeti elven működnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett tagdíjhozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magán-nyugdíjpénztár a TB (azaz állami) nyugdíjat kiegészítő járadékot.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak. Mértéke a bruttó jövedelem nyolc százaléka, amelyet a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap tíz százalékára kiegészíthet. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetésből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és a tagdíjat) a járulékplafon szintjéig.

Ez utóbbi alapján a munkavállaló, akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2010-ben 7 453 300 Ft), a járulékplafon feletti jövedelmekből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem számít be a leendő nyugdíjba, és nem gyarapítja a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat sem.

A magán-nyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjakból költséget vonnak le, melynek maximumát törvény szabályozza. 2010-ben a befizetett tagdíj maximum 4,5 százaléka vonható le.