Ezekben a napokban kapják kézhez a munkavállalók az első, 2013-as szabályok szerint számított fizetésüket. Kiket érint kedvezően az új szabályozás, illetve kiknek csökken majd az új szabályok szerint számított nettó jövedelme? A kapcsolódó fontosabb információkat tekinti át a BDO Magyarország összegzése.

A jövedelmet érintő adó- és járulékváltozások az idén kevésbé látványosan módosítják majd a nettó fizetések szintjét, mint az előző évben. Mint emlékezetes, tavaly az átlag alatti bérrel rendelkezők jártak a legrosszabbul az adójóváírás kivezetése miatt: egy gyermektelen, minimálbér körül kereső munkavállaló jövedelemcsökkenése akár a tíz százalékot is meghaladta.

2013-ban a nettó jövedelem változását alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt immár a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet sem terheli majd a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó), másrészt megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetés felső jövedelmi határa. Ezek együttes hatása elsősorban az átlagbér kétszeresét-háromszorosát keresőket hozza a korábbinál kedvezőbb helyzetbe.

,,Az adó- és járulékszabályok idei változásai miatt egy átlagos munkavállaló jelentős változást nem érez majd a fizetési borítékjában. Bár a szuperbruttó kivezetése teljes egészében megvalósult az idén, az adóadminisztráció komolyabb egyszerűsítése, a ,,söralátét" méretű bevallások időszaka továbbra is várat magára" - összegezte Hajnal Péter, a cég könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere.

Kik járnak jól?

A havi bruttó 202 ezer forint alatt keresők nem észlelnek majd változást, hiszen rájuk már 2012-ben sem vonatkozott a szuperbruttó, miközben jövedelmük messze a korábbi járulékplafon alatt marad. Ők azok, akiknek - ha tavaly nem részesültek bérkompenzációban - tavalyi jövedelemcsökkenésüket az idén sem kompenzálják, hacsak nem a tavalyi bruttó 93 ezer forintos minimálbérre voltak bejelentve. Azt ugyanis az idén 98 ezer forintra kell emelni.

A havi bruttó 202 ezer és 660 ezer forint között keresők azonban profitálnak a változásokból, hiszen - miközben pótlólagos nyugdíjjárulék őket sem terheli - a szuperbruttó kivezetésének hatása pozitívan érinti őket. Egy gyermektelen munkavállaló, amennyiben a KSH által közölt 238 ezer forintos átlagbérrel rendelkezik, 1 555 forinttal visz haza többet, ugyanakkor 500 ezer forintos bruttó mellett már 12 874 forinttal nő a nettó bér.

A havi bruttó 660 ezer és 1 millió forint között keresők többlete a fizetés emelkedésével arányosan folyamatosan csökken: míg 660 ezer forintnál még 19 786 az előbbi példában említett többletjövedelem, a plusz járulékfizetés 1 millió forintnál már teljesen kompenzálja a szuperbruttó pozitív hatását. Aki pedig havi 1 milliónál többet keres, 2013-ban kevesebb pénzt vihet haza.

Megmarad a béren kívüli juttatások vonzereje

Nem csupán a munkabér, a béren kívüli juttatások mértéke is változhat sok munkavállalónál. Míg ugyanis 2 éve még csak 19,04, tavaly pedig 30,94 százalékos költség terhelte ezeket a juttatásokat, az idén már összesen 35,7 százalékos teher hárul a munkáltatókra a cafetéria elemei után.

Bár ez a szint a legtöbb esetben még mindig előnyösebb, mint a munkabért terhelő adók és járulékok, a munkáltatók egy része dönthet úgy, hogy ezt a juttatási formát fenntartja ugyan, ám a terhek növekedésével párhuzamosan csökkenti a juttatások mértékét.

Pozitív változás, hogy a jövőben az Erzsébet-utalvány kedvezményesen adható mértéke ötezerről nyolcezer forintra emelkedik, és általánosan felhasználható lesz meleg étel vásárlására is.

Más is változik

Néhány további, bérszámfejtést érintő változás is életbe lépett 2013-ban. A korábban meglévő kedvezmények mellé más jogcímeken is igénybe vehető szociális hozzájárulási kedvezmény. Például a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozók után, a 25 év alatti és 55 év feletti személyek alkalmazáskor, illetve akkor is, ha egy munkaadó tartósan álláskereső embereket, gyesről, gyedről vagy gyetről visszatérő kismamákat foglalkoztat.

Emellett a kutatóként, illetve a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által
foglalkoztatott munkavállalók után is jár kedvezmény.

A minimálbér változása is több bérszámfejtési tételt befolyásol, így például egyes béren kívüli juttatások összeghatárát, a Start-kártyás kedvezmények alapját vagy az egészségbiztosítási ellátások maximális összegeit is.

Az új Munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezései is januártól hatályosak, és a távolléti díj számítását is új szabály alapján kell elvégezni - hívta fel a figyelmet a BDO.

Szemlézte: Durbák Ildikó

a Profession.hu Google+ oldala

- Profession.hu