2013. januárjától több ponton módosult az illetéktörvény. A jogszabály változása nem csupán az ingatlanvásárlás után fizetendő visszterhes vagyonszerzési illetéket érinti, hanem az örökösödési és az ajándékozás után kiszabott közterheket is. Az új rendelkezések általánosságban egyszerűsödést hoznak, de a lakások vásárlása terén növekszik az illeték mértéke.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2013. január elsejei hatállyal több helyen módosult. Az első és legfontosabb változás az, miszerint ingatlan vásárlása esetén a vevőt immár egységesen 4%-os vagyonszerzési illeték terheli. Az eddigi szabályozás szerint ugyanis, az ingatlan vételárának 4 millió forintig terjedő részéig 2%, az azon felüli vételárrészig pedig 4 % volt az illeték mértéke. A két százalékos illeték-kulcs tehát teljesen megszűnt. A mai ingatlanárak mellett tehát elmondható, hogy a legtöbb ingatlant 4 millió forintos vételár felett vásárolnak meg, így az adásvételek nagyobb részét érinteni fogja az új szabályok nyomán az illeték-emelés.

Könnyebbséget hoz a törvénymódosítás azoknál a lakásvásárlásoknál, ahol egyfajta cserét pótló adásvétel történik, azaz rövid időn belül (a vételt megelőző és az azt követő 1-1 éven belül) a tulajdonosok nagyobb értékű ingatlan eladásából származó bevételből kisebb értékű ingatlant vesznek meg. Eddig a lakások forgalmi értékének különbözet volt a kiszabott illeték alapja, de 2013. januárjától ez az úgynevezett negatív illetékalap megszűnik.

A 35 éven aluliak első lakásvásárlásának illetékkedvezménye is kedvezően alakul az év elejétől. Az eddig 8 milliós vételár-értékhatár 15 millióra módosul, ennek megfelelően a 35 éven aluli lakásvásárlók részére – 15 millió forintos vételárig – az illeték 50%-át elengedik, amennyiben ez első ingatlanszerzésük. Az eddigi 40 ezer forintos minimális illetéket is eltörlik, így a fiatalok első lakásvásárláskor jelentősen csökkenhet a fizetendő illeték mértéke.

2013-tól az örökösödési és az ajándékozási illetékek kulcsai is megváltoznak, egyszerűbbek, átláthatóbbak lesznek. A korábbi szabályozás az illeték mértékét a rokoni kapcsolatok fokához és forgalmi értékhez viszonyítva szabta meg. Az törvénymódosítás ezt a sokszor bonyolult illeték-számítást eltörölte, s bevezette az egységes, általánosan alkalmazandó 18 százalékos vagyonszerzési illetéket. Az illeték mértéke - lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó jogok - esetében 9 %-ra módosult.

Egyenes ági rokonok közötti minden vagyonátruházás, vagyonszerzés – tehát az ingyenes és a visszterhes ügyletek is – ingyenesek, azokat nem terheli illeték. További fontos változtatás az is, hogy a házastársaknál, az öröklés esetén az özvegyet értékhatár nélküli illetékmentesség illeti meg. Azaz, az eddigi, 20 millió forintos értékhatártmeghaladó öröklés esetén a túlélő házastársat terhelő illetékfizetési kötelezettséget tehát szintén eltörölték.

Hivatkozott jogszabály:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvén