Az orosz üzleti lap úgy tudja, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette az ENSZ közgyűlésen vitát folytató államokat, hogy legkésőbb áprilisban megegyezésnek kell születnie Irán ügyében. A RIA Novosztyi által idézett diplomáciai forrás úgy tudja, hogy az Egyesült Államok és Izrael még az év vége előtt megtámadhatja Iránt.
Bár a hivatalos diplomáciai álláspont nem jelölt meg utolsó időpontot a helyzet megoldására, a lap úgy tudja, hogy Moszkva már készül a háborúra. Az orosz védelmi minisztérium illetékese azt állítja, hogy megkezdték a szükséges erők mobilizálását. Moszkva leginkább attól tart, hogy az Irán elleni háború elől menekülő néptömegek a szomszédos Azerbajdzsánba zúdulnak majd, ez pedig tovább nehezítheti az amúgy is kényes helyzetet a Kaukázusban.
Amerikai hadibázisok Irán körzetében
Az amerikai diplomácia helyzete szintén rendkívül kényes, hiszen egyszerre kell megbirkóznia a szíriai és az iráni konfliktussal. Az amerikai kormány erős álláspontot képviselt Szíria ügyében, Kína és Oroszország azonban egyértelműen ellenzi a beavatkozást. Ez voltaképpen jól is jöhet Washingtonnak, hiszen – mint ahogy azt a diplomáciai források is említik – az Egyesült Államok nem lenne képes egyszerre két, a térségben zajló háborút levezényelni.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén közölte: Moszkva akkor fogadja el az ENSZ Szíria ügyében hozott határozatát, ha az Arab Liga korábbi javaslatai megvalósulnak. Eszerint a Nyugat nem szól bele az ország belpolitikájába, véget vetnek az erőszakcselekményeknek, segélyszállítmánnyal látják el az egész országot és ellenőrző missziót küldenek az országba Kofi Annan különmegbízott vezetésével. Lavrov egyértelművé tette: nem fogadnak el ultimátumot az ügyben.
Eközben tizenhét szenátor épp a napokban írt közös nyilatkozatot, melyben felszólítják a Pentagont, hogy mondja fel az orosz Roszoboronexport vállalattal kötött helikoptervásárlási szerződését. A szenátorok az Egyesült Államok nem honorálhatja 900 millió dolláros megrendeléssel azt, hogy Moszkva továbbra is fegyverekkel látja el az Asszad-rezsimet.
Fegyver üzletAz orosz fegyverexportőrök a polgárháború és a Kadhafi elnök ellen életbe léptetett szankciók miatt mintegy négymilliárd dollárnyi nyereségtől estek el. Oroszország akkoriban Kínával együtt a Biztonsági Tanácsban tartózkodott a szavazástól, és ezzel lehetővé tette a NATO beavatkozását Észak-Afrikában. A végeredmény ismeretes, Kadhafi uralmát megdöntötték. Oroszország számára azonban egy fontos üzleti partner veszett el.
A Szovjetunió szétesése óta jelentősen csökkent Moszkva befolyása Észak-Afrikában és az arab világban. A líbiai kormányváltás után már csak Algéria és Szíria maradt meg szövetségesének és üzleti partnerének. Oroszország a világ második legnagyobb fegyverszállítója és Damaszkusz a legfontosabb ügyfelei közé tartozik.
Szerző: RIA Novosztyi - Világgazdaság Online
Kommentáld!