2011. 12. 27. 05:00|Utolsó módosítás: 2011. 12. 27. 09:10|Vélemény » Interjú

Az állam újra beszállhat a vasúti áruszállításba 
– mondta el lapunknak Hegmanné Nemes Sára államtitkár. A fejlesztési tárcánál úgy számolnak: 2012 szűkös év lehet.

– Államtitkárok és helyettes államtitkárok lemondása, leváltásai miatt került be a fejlesztési tárca legtöbbször a hírekbe az elmúlt hetekben, most pedig már minisztercsere is történt. Mennyire hátráltatja ez a munkát?
– Valójában nem a személyi változások a leterhelők, az év 
végi felgyorsulás miatt vagyunk nagy munkában. Több törvényjavaslaton dolgoztunk, amely a parlament előtt van, köztük van a legfontosabb, a nemzeti vagyonról szóló is. A MÁV Cargo ügyében sürgetett valóban az idő, még szerdán utalnunk kellett a pénzt a vasutasoknak, hogy karácsonyig megkapják.

– A vasút fontos szerepet kaphat a nemzeti vagyonról szóló törvényben is. A javaslatuk a vasúti áruszállítást is a nemzeti vagyon részeként sorolja fel. Tervezik az ágazat visszaállamosítását?
– A Rail Cargót újraállamosítani nem lehet, ebben nem is gondolkozunk. Az viszont már ott szerepelhet a lehetőségek közt, hogy más formában újraindítsuk az áruszállítást. Fontos 
viszont mindezek kapcsán leszögezni azt, hogy a törvény szerzett jogokat nem érint, akinek most van valamilyen érdekeltsége a nemzeti vagyonba tartozó területen, zavartalanul folytathatja e tevékenységét.

– A gyakorlatban mi értelme ennek a törvénynek? Készült egy részletes kataszteri felmérés, és írtak pár elidegenítési szabályt. Miért lenne ettől jobb az állampolgároknak?
– Részletesen felsoroltuk és csoportosítottuk a nemzeti vagyont, pontosan meghatároztuk, miket lehet ezek közül bizonyos feltételekkel, kétharmados parlamenti többséggel bevonni a vagyongazdálkodásba, illetve melyek részben vagy teljesen forgalomképtelenek. Ezzel megakadályozzuk azt, hogy a jövőben a mindenkori kormány eladhasson fontos és meghatározó vagyontárgyakat, vagy kiszervezéssel próbálkozzon.

– Nem látja ezt veszélyesnek? Mi történik, ha néhány év múlva hozzá kellene nyúlni a vagyon valamelyik eleméhez, és épp önök lesznek kormányon, de nem kétharmaddal?
– Való igaz, ezzel a saját kezünket is megkötjük. Sőt, már ebben a ciklusban vállalja a kormány, hogy az eddiginél szigorúbb szabályok szerint őrzi a nemzeti vagyont. De komoly és végiggondolt munka volt a csoportosítás, és úgy gondolom, hogy vannak olyan nemzeti vagyonelemek, amelyekről az állam soha nem mondhat le. Ilyenek többek között a közutak, a vasúti pálya, a természeti kincsek, vagy akár a Parlament épülete.

– Ön és Fellegi Tamás is sokszor beszélt arról, hogy felül kell vizsgálni a PPP-konstrukcióban készült beruházásokat, és akár kivásárolni a magánfeleket. Végül néhány bejelentésen kívül nem történt semmi. Miért?
– A jogbiztonságot garantálni kell, addig nem lehet szó kivásárlásról, amíg ennek nem tudjuk biztosítani a fedezetét. A magánfeleket ki kellene fizetni, ha kivásárolnánk őket, erre a célra 200 milliárd forint lebegett a költségvetésben augusztus óta, de végül a megszavazott változatba nem került be. Várunk arra, hogy eljöjjön a kedvező lehetőség, amikor ki tudjuk ezt gazdálkodni, addig úgy megy tovább a mostani rendszer, hogy az előnyösebb feltételekről tárgyalunk. Tudjuk, hogy lépni kell, a PPP-beruházások nagyjából harmada a bedőlés határán van. Sok település úgy fizeti a PPP-be a saját részét, hogy eközben már az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak járó támogatást is kap.

– Mik a tervek 2012-re?
– Látnunk kell, hogy a forrásokat a rendszeren belülről kell megteremtenünk. Az idén elkészül a nemzeti vagyonról szóló törvény, és szeretnénk ennek az útján továbblépni. Megpróbálunk hasznosítható és fejleszthető portfóliót kialakítani. Az állami vagyon összértékét például nagyjából 45000 milliárdosra becsüljük, ebből már ki lehet indulni. De fontos a jól menő cégek fejlesztése is, az MVM-ben, a Rábában és a Magyar Postában is komoly a fejlődési potenciál.