Népszava-információ|2014. márc 27. 15:46, 

Vancsura István. 

Újságírók elé állt Vancsura István, az adóhatóság egykori főosztályvezetője, aki lényegében ugyanazt állítja, mint a NAV-botrányt még tavaly ősszel kirobbantó Horvát András: az adóhivatal nem üldözi jól a hálózatos áfacsalásokat, sőt, az erre alkalmas szervezeti egységet 2012 utolsó napján fölszámolták.

Nem lehet véletlen, hogy egymástól függetlenül ugyanarra az eredményre jutottunk 2011-ben: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem hatékonyan üldözi a hálózatos adócsalásokat - ezt állította Horváth András azon a szerdai sajtótájékoztatón, ahol először lépett a nyilvánosság elé a NAV-botrányban korábban még csak N úrként bemutatott Vancsura István. Ő 2011 elejétől, Horváth ugyanezen év végétől küldött jelzéseket először a hivatalon belül saját főnökének, majd egyre magasabb szintre. Mivel sehol sem foglalkoztak figyelmeztetéseikkel, a párhuzamosan folyó történetekben (akkor még nem ismerte egymást a két adóhivatali szakember) Vancsura a NAV-ot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, Horváth pedig vezető fideszes politikusokhoz fordult.

Mindketten javaslatokat is tettek, ezek csak részben voltak azonosak, de ha a kettőt összegyúrják, egészen biztosan eredményesen lehetett volna fölszámolni az adócsaló bűnözői csoportokat - véli Horváth. "Nem ez történt, öt hónapja fordultam a közvéleményhez, azóta már újabb ötszázmilliárdot loptak el" - tette hozzá az adó-ellenőrzési szakember.

A céghálózatokban elkövetett adócsalásokat egy megyei nyomozó nem tudja hatékonyan felderíteni. (Vancsura korábban dolgozott megyei igazgatóságon is.) Részben azért, mert ezek az ügyek sok céget (akár 50-100-at), több megyét vagy több országot érintenek, az egyszerre 30-50 üggyel foglalkozó megyei revizoroknak nem jut elég energiájuk ezekre az esetekre, és a speciális tudásuk sincs meg hozzá - magyarázta Vancsura. Így pedig általában nem jutnak el az adócsalások szervezőihez, illetve azokhoz a multinacionális vagy éppen magyar tulajdonú áruházláncokhoz, amelyeknél lecsapódik az adócsalások hasznának zöme. Éppen ezért hozták létre 2007-ben a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (Küig). Vancsura 2010-től az ennek keretében működő Rapid Ellenőrzési Főosztályt vezette. A Küig hatékonyan lépett föl ezekkel a hálózatos csalásokkal szemben.

A NAV-ban azonban éppen az ellenkező irányban léptek, mint a két szakember javasolta. Egy átszervezés nyomán a Küig Somos Katalin főigazgató irányítása alá került. A két, azóta már csak volt adóhivatalnok szerint Somos és két beosztottja akadályozta a Küig-et a hatékony felderítésben. Rákosa Melindáról, Somos helyetteséről és Kedves Lászlónéról van szó, utóbbi a kockázatelemzéssel foglalkozó főosztályt vezette, vagyis ő mondta meg, hogy melyik céget érdemes vizsgálni és melyiket nem. Vancsura azt állítja, rendre törvénytelenül megakasztották azokat a vizsgálati kérelmeket, amelyeket a Küig felterjesztett a NAV elnökének.

Később már el sem jutottak ezek a kérelmek az elnökhöz, noha csak ő dönthetett volna róluk. A Küig vezetőit elküldték, végül felszámolták az egész igazgatóságot. A hálózatos ügyek visszakerültek a megyei igazgatóságokhoz. Vancsura számításai szerint az új rendszerben - a feltárt adókülönbözetet figyelembe véve - a felderítés a Küigben végzett munkának mindössze a 16 százalékát érte el. Ha a vizsgálatok darabszámát nézzük, a Küig fölszámolása negyedére (egészen pontosan 24,7 százalékra) csökkentette az adókülönbözet-megállapítást, vagyis a megyei igazgatóságok négy vizsgálattal "találtak meg" annyi elcsalt adót, mint korábban a speciális szervezet eggyel.

A NAV sajtóosztálya kiadott egy közleményt, amelyben azt állítják, a Küig “nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében”. A sajtótájékoztatón viszont elhangzott, hogy az utolsó években a NAV vezetése annyi adminisztrációs munkát adott az igazgatóságnak, hogy valóban alig maradt idő az érdemi munkára.

Tevan Imre