A Nemzetgazdasági Minisztériumban is járt az IMF-EU-delegáció
Népszabadság - M. Schmidt János Az IMF delegációja szerint a magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális

okokra vezethető vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a

kilábalást. A jelenlegi kedvező külpiaci helyzet azonban jó alkalom lenne arra, hogy a

magyar kormány végrehajtsa a szükséges intézkedéseket.

– Lényegében a tavaly nyáron tett megállapításaikat tartották fenn a nemzetközi

szervezetek, mert úgy tapasztalták, hogy nem történt előrelépés az elmúlt fél évben, sőt

bizonyos területeken épp az ellenkezője valósult meg annak, ami a korábbi jelentésben

szerepelt – értesült a Népszabadság e tárgyalások egyik résztvevőjétől. A korábbi

ajánlások közt szerepelt például, hogy a kormány fokozatosan szüntesse meg a

szabályozott energiaárakat.

Az IMF és az Európai Bizottság küldöttsége az előző, még 2008 őszén kötött

hitelprogramhoz kapcsolódó egyeztetések miatt járt itt, nem egy új hitelszerződés

előkészítése miatt. Azért kapott mégis hangsúlyt a látogatás, mert a bizottság

tapasztalatain múlhat, kikerülünk-e a túlzottdeficit-eljárás alól. Erről ugyan csak nyár

elején lesz végleges döntés, de a mostani egyeztetések tanulsága beépül a döntés

alapjául szolgáló jelentésekbe.

Ebből a szempontból egyáltalán nem jó hír, hogy a szervezetek aggódnak a magyar

növekedési kilátások romlása, illetve az államháztartás gazdálkodásának stabilitása

miatt. Az Európai Bizottság tegnapi közleménye egyenesen úgy fogalmaz: további

lépéseket igényel, hogy az unió ajánlásaival összhangban az államháztartási hiány

„tartósan és kiegyensúlyozott módon” a háromszázalékos szint alatt maradjon.

Hangsúlyozzák, hogy kiadásoldali intézkedésekre van szükség, vagyis nem

adóemelésekkel kell foltozgatni a költségvetés lyukait.

Felidézve a pár hónappal ezelőtti eseményeket, erre egyféle kormányzati reakció

születhet: újabb csomag, mégpedig az első negyedévben, hogy nyár elejéig legyen

elég idő meggyőzni Brüsszelt.

Tavaly ősszel rögtön két Matolcsy-csomag is összeállt arra a brüsszeli szándékra, hogy

bent tartanak minket a túlzottdeficit-eljárás alatt. Az intézkedésekkel kétséget kizáróan

biztosítani lehetett a 2012-es és a 2013-as deficitcélokat. Most is hasonló lépésre

lehet számítani, annak ellenére, hogy a nemzetgazdasági tárca által hétfőn kiadott

közleményben azt emelik ki, nem egyszeri jellegű intézkedésekkel sikerült teljesíteni a

hiányt.

Milyen intézkedések jöhetnek szóba? Politikai okokból nehéz lenne felvállalni a kiadások

visszavágását a szociális területen, az a munkanélküliek ellátásánál már amúgy is

megtörtént, legfeljebb a családi pótlékot köthetnék jövedelemhez. Az államigazgatási

kiadásokban nagy tartalék már nincs. Mindig lehet öt-tíz százalékot zárolni, de ezzel csak

a problémát görgeti maga előtt a kormány. Az állami nagyberuházások – mivel nem sok

volt belőlük az elmúlt években – eddig sem veszélyeztették a költségvetést,

visszavágásuk nem strukturális megoldás, és e téren a választások előtt akár még

növelheti is aktivitását a kabinet. Lehet tartalék a közlekedési ártámogatás

csökkentésében, de itt is nagy politikai veszteséggel kell számolni. A közösségi

közlekedés átalakításába pedig ennek a kormánynak is beletört a bicskája.

Maradnak a tabuk, mint például a nyugdíjak kurtítása, ám az lenne a leginkább meglepő,

ha ebbe belemenne a kormány. A vizitdíj is ilyen kérdés, bár a tandíjnál nem zavarta a

kormányt, hogy saját korábbi ígéreteivel kellett szembemennie.

Matolcsyék védekezésként valószínűleg fel fogják emlegetni a büdzsé 400 milliárd forintos

tartalékát. Erről azonban az EB jelentése egyáltalán nem tesz említést, vagyis nem úgy

tekintenek erre, mint amit figyelembe kellene venni a költségvetési folyamatok

stabilitásának vizsgálatakor. Az IMF szerint e tartalék elköltése nélkül is a GDP 3,25

százaléka lehet a hiány idén egyes adóbevételek elmaradása, illetve például az

elektronikus útdíjrendszer kiépítésének csúszása miatt.