Pusztaszer – Már csak kettőt kell aludnunk, és kezdődik az új világrend. A Szent Korona alázatos szolgája Pusztaszerre hív mindenkit, hogy önvédelmi egységbe gyülekezve megtisztuljunk mindattól, amit ránk kent a diktatúra megosztó erőlködése.

Árpád napja közeledvén, mi magunk is heveny késztetést érzünk, hogy az Amerikai Népszava olvasói számára közkinccsé tegyük az anyagtalan és anyagi kettősség jegyében invitáló meghívót. Abcúg  Quedlinburgi Szerződés, biztonsági öveket kéretik bekapcsolni, Szaniszló Ferenci magasságok következnek.

Árpád-nap előtt

Áldás havának 4-e Árpád-napja. Ez az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepe.

1105 éve, 907. Áldás havának 4. napján a Teremtő kivételes áldásával megvédtük szabadságunkat, és ezzel az ősi civilizáció törvényei szerint, a Szeri pusztán alapított Magyar Államot.

Az idei Árpád-nap kiemelt fontosságát kettős egységként mutatja az, hogy számjegyeinek összege hét, éppúgy, mint a Pozsonyi Csata óta eltelt évek száma.

A hetes szám utal Boldogasszony Anyánk – ezeregyszáz éves lélek- és agymosás eredményére, hűtlenségünkre és szeretetlenségünkre emlékeztető – hét sebére, és utal a Teremtő, a Boldogasszony és a Mintaadó Gyermek isteni hármassága, valamint a föld, a víz, a levegő és a tűz alkotta négy őselem elválaszthatatlanságára, vagyis az anyagtalan és az anyagi kettős egységére.

Az idei Árpád-nap intő jel: az 1105 évvel ezelőtt megvédett, de 1039 évvel ezelőtt Géza hazaárulásával elvesztett szabadságunk – a hazaárulás évének jelével elénk vetülő régi-új gondolkodási móddal történő – visszaszerzésével kezdődő új Világtörténelmi korszak nyitánya.

Ezért hívok szeretettel mindenkit – vagyis azokat, akik már nem vevők a diktatúra megosztó erőlködésére, és azokat is, akik még mindig a megosztottságban keresik a válság megoldását -arra, hogy

az egyetemes magyarság legszentebb napján, Árpád-napon, Áldás havának (július) 4-én, az ősi civilizáció utolsó megvédése, a Pozsonyi Csata 1105. évfordulóján, megtisztulva, gyűljünk önvédelmi egységbe a Szeri pusztán (Pusztaszeren), Árpád apánk emlékművénél, Szerét ejtve annak az akarat- és tett-nyilvánításnak, hogy Magyarország szabadságát visszavesszük, és ismét mintát adunk az emberiségnek az emberi éltre a Szent Korona Országának megteremtésével.

Az nem kétséges, hogy az új világtörténelmi korszak az ősi civilizáció közszabadságon alapuló értékrendjének visszatérését jelenti.

Az is nyilvánvaló, hogy a sírba ereszkedő diktatórikus nyugati civilizáció a megosztás eszközének alkalmazására ráerősít, a lélek- és agymosásra mozgósítja minden erejét: az okozatokat lépteti az ok helyére.

Ez ellen felesleges harcolni, mert harc nélkül is egyértelmű a győzelem: önmagát semmisíti meg az Istentől és az Embertől egyaránt elfordult nyugati civilizáció.

A történelem során most van először valós lehetőségünk a Quedlinburgi Szerződéssel eladott szabadságunk visszavételére.

Viszont nagyon keményen kell küzdenünk, hogy az Árpád által alapított Magyar Állam jöjjön létre, az ősi civilizáció Szent Koronával közvetített természetes értékrendje alapján, és ne éledjen újjá az a rendszer, amely ezeregyszáz év alatt végpusztulásba taszította az emberiséget.

Ez a helyzet hatalmas felelősséget ró ránk, az egyetemes magyarság tagjaira: mi vagyunk egyedül képesek a magyarság megmentésével mintát adni arra, hogy a világ milyen gondolkodási módot (paradigmát) követve maradhat fenn.

A magyarság megmentése Árpád apánk Magyar Államának újrateremtését jelenti, vagyis a Szent Koronával közvetített ősi civilizáció Értékrendjének gyakorlattá válását.

Eddigi feladatom azoknak a természetes iránymutatásoknak és ebből eredő irányelveknek a közvetítése, amelyek a Szent Korona Értékrend szerinti életet megalapozzák.

A felkészülés az Árpád-napra számomra azt jelenti, hogy létrehozzam azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy azokkal, akikben él Árpád vére, összehangolt munkával újjáteremtsük Árpád Magyarországát, amire a Szeri Szerződés adja a mintát: a településektől kell az építkezést végezni.

Az építés „tervrajza” a Szent Korona Értékrend gondolkodási módja, amelyet mindenkinek ismernie kell, aki nemcsak mondja magát magyarnak, hanem az ősi civilizáció szabályai szerint is akar élni.

Az építés „kivitelezési leírását” a Települési Önellátó Rendszer jelenti, amely nem pusztán élelmiszer-ellátást biztosít, hanem a teljes önellátást (autarkiát), vagyis az anyagtalan és anyagi értékek teremtésének, használatának és őrzésének egységét, az igény és a lehetőség összehangolásával.

Áldás havának 4. napján az Új Szeri Szerződés megkötésekor azokkal találkozunk Pusztaszeren (nem Ópusztaszeren!), akikkel visszavesszük Géza hazaárulásával elveszett szabadságunkat egy új Pozsonyi Csatában.

Kelt Szegeden, 2012. Szelek havának 30. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája