Nyugdíjakat csökkentene vagy venne el a kor
mány A Fidesz által pénteken beterjesztett alkotmánymódosítási javaslat
szerint a már megszerzett "korai" nyugdíjakat törvénnyel csökkenthetik,
vagy szociális segéllyé alakíthatnák. Egy másik javaslat az
Alkotmánybíróság létszámát bővítené.
A Fidesz többségű parlament által elfogadott új alaptörvény jövő
januárban léphet életbe, ám Lázár János és Balsai István fideszes
politikusok láthatóan nem tudnak várni: két jelentős ponton módosítanák
a jelenleg hatályos Alkotmányt.
A két fideszes politikus arra
tesz javaslatot, hogy a jelenleg hatályos Alkotmány mondja ki, hogy "Az
általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított
nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és
szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén
megszüntethető."
Fokozottabban védhetnék a nőket?
A javaslat szerint az Alkotmány 70/E paragrafusa a következő új bekezdéssel egészülne ki:
"Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi
feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be
nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános
öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás
törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá
alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."
A
javaslat célja - derül ki az indoklásból -, hogy a jövendő generációk
érdekeire és várható terheire tekintettel rögzítse, hogy a szociális
biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó ellátásra főszabályként
azok jogosultak, akik - a törvényhozó által a mindenkori demográfiai
viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított - öregségi
nyugdíjkorhatárt elérték . A javaslat - állítják a benyújtók - lehetővé
teszi ugyanakkor, hogy törvény a nyugdíjjogosultságot (átmeneti vagy
tartós jelleggel) kiterjessze pl. a nők fokozottabb védelme érdekében.
A javaslat módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló
nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át,
oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi
nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a társadalombiztosítási
vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való
visszatérés lehet őségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló
juttatásban részesüljenek - fogalmaz a két politikus nevével fémjelzett
indoklás.
Strasbourg dönthet nyugdíjügyben
Amint arról csütörtökön beszámoltunk,
a Helsinki Bizottság szerint jogsértést követ el a magyar állam, amikor
továbbra is levonja a magánnyugdíj-pénztár tagoktól a 24 százalékos
nyugdíjjárulékot, viszont 2011 decemberétől nem ismeri el szolgálati
idejüket. A szervezet 12 munkatársa ezért az Emberi Jogok Európai
Bíróságához fordult.
Az Alkotmánybíróság (AB) korábbi
határozata szerint alkotmánymódosítás nem lehet alkotmányellenes - bár
ezzel a kérdéssel egyes jogtudósok vitatkoznak - viszont az AB eddigi
ítélkezésből az is világossá vált, hogy megszerzett szociális jog nem
csorbítható. A fideszes javaslat a kormány azon intézkedéseibe
illeszkedik, hogy a rokkantnyugdíjakra fordított kiadásokat csökkentse
- ám ilyenre az elmúlt húsz évben nem volt példa, hogy megszerzett
nyugdíjat visszavettek volna. Ugyanis minden ehhez hasonló jogszabályt
az Alkotmánybíróság megsemmisített - és jó eséllyel most is
megsemmisítené, hisz egy ilyen javaslat már az emberi méltóságot is
sérti.
Tizenötfős AB
Ugyanakkor Fidesz tutira megy:
az alkotmánymódosítás másik pontja szerint még az idén 15 fősre
duzzasztanák az AB létszámát - az új tagokat természetesen a fideszes
többségű parlament választaná. A 15 fős testület már szeptember 1-jével
megkezdené működését, az új alkotmánybírák megválasztása az
Országgyűlés tavaszi ülésszakán, azaz a következő két hónapban
megtörténne - derül ki a törvényjavaslatból.
"Annak érdekében
továbbá, hogy az Alkotmánybíróság valamennyi olyan indítványozó által
benyújtott indítványt, aki az Alaptörvény szerint indítványozási joggal
már nem rendelkezik, minél rövidebb időn belül elbírálhasson, a
javaslat az Alkotmánybíróság létszámát már az Alaptörvény
hatálybalépése előtt tizenöt főre bővítené." Vagyis a Fidesz szerint
azért van szükség a AB idő előtti felduzzasztására, hogy az
ügyhátralékot letudják az alkotmánybírák még a jelen alaptörvény
hatálya alatt.
Kommentáld!