"Tündérmeséből rémálom": nagyon borúlátó a GKI elnöke
Vértes András szerint az államadósság csökkenése, valamint a 3 százalék
alatti költségvetési hiány és infláció látszólagos siker, mögéjük nézve
más látszik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint ahhoz, hogy ne
vesztegessünk el még egy vagy két évtizedet, a politikai erőknek ki kell
egyezniük. A kutató erről csütörtökön, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének csütörtöki budapesti rendezvényén beszélt.
Vértes András a Mérők Klubja rendezvényen azt mondta, ma már általános
vélemény, hogy 10 éves válsággal állunk szemben, aminek nagyjából a
felénél vagyunk. Szerinte Magyarország, amely "tündérmeséből rémálommá
vált", egy csónakban evez Európával, csak éppen ellenkező irányban.
A
költségvetési kísérletezés csődje a kutató szerint egyértelművé vált. A
megszorítások nélküli "állítólagos egykulcsos megoldás" ahhoz vezetett,
hogy Magyarországon sem a növekedés, sem a foglalkoztatás, sem a
beruházások esetében semmiféle fejlődés nincs, túladóztatott, fejlődni
képes szektorok vannak és kereslethiányos kisvállalkozások. Súlyosan
leszakad az ország nemcsak a régiótól most már, hanem Európától is, a
tőke és a képzett munkaerő pedig "lábbal szavaz" - jelentette ki.
A
világválság első két évében a GDP és a fogyasztás együtt zuhant,
2010-től kezdve azonban a GDP stagnálása ellenére a fogyasztás
egyértelműen csökkenő pályára került, vagyis a "nincs megszorításos
időszakban" relatíve még rosszabb teljesítményt nyújtott az ország -
mondta.
A GKI elnöke úgy vélekedett, a kormány stratégiája azért nem
vált be, mert a közvetett megszorítás rosszabb, mint a közvetlen
megszorítás. A közvetett megszorítás látszólag nem sújtja a lakosságot,
hanem a fejlődőképes ágazatokat terheli agyon adókkal, amelyek a
költségeket nem azonnal ugyan, de végül továbbhárítják, és így ugyanúgy
megszorításokat okoznak, közben azonban veszteségeket szenvednek el, és
nem tudnak beruházni.
Az indirekt megszorítási politika
következménye, hogy a magyar beruházások elváltak az uniós trendektől.
Egyedül a feldolgozóiparban magasabb a beruházás érdemben, mint
1999-ben. Magyarországon a jövő erőforrásainak kiszáradása zajlik, a 17
százalékos beruházási ráta azt jelenti, hogy az üzleti szektorokban
kisebb a beruházás, mint az amortizáció. Elméletileg az állótőkének a
megújítása sem történik meg, ami azt jelenti, hogy két-három éven belül
nem lehet növekedés. Ugyanez a helyzet a foglalkoztatásban - tette
hozzá.
A sikerek között az államadósság csökkentését, a
költségvetési hiány és az infláció 3 százalék alatti mértékét szokták
említeni, amiben van igazság, de ha elemezni kezdjük, hogy mi van
mögöttük, az derül ki, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal korrigálva
4-5 százalékponttal nőtt 2010-2013 között az államadósság. A kutató
szerint ugyanez a helyzet a költségvetés hiányával is. A hiány a GDP
4-4,2 százaléka volt 2009-2010-ben, ezt a mostani 2,7 százalékhoz mérve a
különbség a GDP 1,5 százaléka, ami megegyezik a "kisajátított
nyugdíjbefizetéssel". Az inflációt pedig mesterséges rezsiháborúval
nyomjuk le, amit ideig-óráig lehet csinálni, de rövidesen "vissza fog
lőni" - tette hozzá.
A GKI elnöke úgy vélekedett: a gazdasággal
kapcsolatos fő probléma nem gazdasági, hanem politikai jellegű. Ezek
között említette többek között, hogy jogbizonytalanság, kiszámíthatatlan
helyzet alakult ki. A joggal való visszaélés elrettenti a külföldi és a
hazai tőkét, a nagytőkét, a kistőkét, mindenkit, aki tudja, menekíti a
pénzét egy ilyen állam elől. Ilyen körülmények között a gazdaság
semmiféle pozitív teljesítményre nem képes - mondta. Ehhez hozzátartozik
egy állami túlterjeszkedési stratégia, ami néhány ponton talán érthető,
néhány ponton van értelme, de alapelvként az, hogy jobb az állam, mint a
magántulajdon, nonszensz a piacgazdaságban.
Mindemellett
rosszhírünket keltik a világban, az, hogy bárkinek a tulajdona, üzlete,
megtakarítása veszélybe kerülhet, elrettenti a befektetőket attól, hogy
idehozzák a tőkéjüket - tette hozzá.
Vértes András úgy vélekedett,
hogy mindebben a sajtónak is nagyon nagy felelőssége van. Szerinte ma a
sajtó Magyarországon - különösen a közszolgálati - abszolút nem
tisztességesen tájékoztat. Hozzátette: nem gondolja, hogy mindig igazuk
van, hogy nem tévednek időnként, de hogy a jobbító szándékú kritikák,
vélemények egyáltalán nem jutnak el a magyar társadalom nagy részéhez,
abban a sajtónak is óriási felelőssége van.
Az eredmény, hogy a GDP
2013-ban nem fogja elérni a 2005-ös szintet, a beruházások az 1999-es
szinten lesznek, a háztartások fogyasztása pedig alig haladja meg a
2003-as szintet - mondta.
Úgy vélekedett, hogy a politikai erőknek
ki kell egyezniük egymással, társadalmi békét kell teremteniük, mert ha
így folytatják, újabb egy vagy két elvesztegetett évtized következik.
Bármilyen eredménye lesz a választásoknak, 2014-ben az összes
demokratikus erőnek egy asztalhoz kell ülnie, és nem azzal kell
foglalkoznia, hogy ki mit rontott el, hanem azzal, mit kell csinálni
ahhoz, hogy a következő húsz év jobb legyen. Le kell verni azokat a
politikai és gazdasági cövekeket, amelyekhez senki nem nyúl az
elkövetkezendő húsz évben, amelyeket csak együtt lehet megváltoztatni -
fejtette ki.
forrás:kormánybuktató demostráció.
Kommentáld!