Trianon 100: 2020-ban mindent visszakapunk?
marinov
A kerekebb évfordulók közeledtével rendre
visszajár egy legenda, miszerint a trianoni békeszerződés csupán 25, 50,
70, 80 vagy 100 évre szól, utána lejár. Ez már csak azért sem igaz,
mert már 1947-ben hatályát veszítette.
A mostani bejegyzés apropója egy facebookos üzenőfali poszt, amit a Subba közölt decemberben. Ezt követően kerestem meg a már több UL-es bejegyzésben segédkező Ablonczy Balázs történészt, akinek tavalyelőtt könyve jelent meg a Trianon körüli legendákról.
Ebben a történész leírta, hogy a trianoni békeszerződés nem tartalmaz
időkorlátra utaló mondatot, sem titkos záradékot. Egyedül a 19. cikkely
jelenti ki, hogy “a közgyűlés időnként felhívhatja a Szövetség tagjait
az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi
állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét
veszélyeztetné”.
Ehhez azonban – írja Ablonczy – már 1921-ben sem fűztek nagy
reményeket a magyar jogászok és külügyi tisztviselők, elsősorban azért,
mert egy ilyen határozatot a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének
egyhangúlag kellett volna meghozni. Viszont még e valószínűletlen döntés
után is legfeljebb egy jogkövetkezmény nélküli felhívás kibocsátására
lett volna felhatalmazása a szervezetnek, amit a felszólított államok
figyelmen kívül hagyhattak volna.
Ennél is elegánsabban cáfolható a legenda, ha rámutatunk: a trianoni
szerződés már rég hatályon kívül van - azt ugyanis felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés.
Tehát például amikor a Duna fősodorvonaláról beszélünk, mint határról,
mindig a párizsi békeszerződésre hivatkozunk, sosem a trianonira – mutat
rá Ablonczy. Innentől kezdve pedig semmi értelme az 1920-as keltezésű
szerződés kerek évfordulóival kombinálni.
Kommentáld!