Ha nem lenne a közfoglalkoztatás, akkor szárnyalnának a nettó bérek a szaktárca szerint. De mivel van, nemzetgazdasági szinten több mint 4 százalékkal estek az inflációt is figyelembe vevő reálbérek.

Van, amikor a közfoglalkoztatás szépít, s van, hogy ront a statisztikán. Most utóbbi eset áll fent, amire fel is hívta a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amikor kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, a keresetekről szóló jelentését. Ezt írják: „az elmúlt időszakban tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésének tudható be.” Magyarra fordítva: ha nem lenne a közfoglalkoztatás, akkor szárnyalnának a nettó bérek.

De mivel van, ezért a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési intézményeknél számított nettó átlagkeresetek január–április között mindössze 1,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét – derül ki a KSH statisztikájából. Ebben nincs benne a családi kedvezmény, és nincs benne a január–április közötti átlagos 5,6 százalékos infláció sem, mert ha azt is figyelembe vesszük, akkor kiderül, hogy az év alatt 4,5 százalékkal csökkent a bérek értéke akkor, amikor azt el akarjuk költeni az üzletekben, vagy különböző szolgáltatásokra.

Akkor sem találjuk a dinamikus növekedést, ha csak áprilist tekintjük. A negyedik hónapban 2,5 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek 0,2 százalékkal estek vissza, így a nettó reálbérek 5,6 százalékkal csökkentek nemzetgazdasági szinten – derül ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárjából. Igaz, teszi hozzá a szakértő, az adatokat több tényező is lefelé torzítja. Az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett a nyers adatokhoz képest, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál. Az elemző egyetért az NGM-mel abban, hogy a bérnövekedési ütem csökkenését jelentősen befolyásolja az összetételhatás, mivel a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, s az lefelé torzítja az átlagot.

Azonban ha csak a versenyszférát vesszük figyelembe, ahol nem torzítja az eredményeket a közfoglalkoztatás, a „dinamikus növekedést” nem igazán látjuk. Ahogyan az NGM közleménye írja, áprilisban a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 6,5 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó bérek 3,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Magyarul ez azt jelenti, hogy a versenyszférában dolgozók bére, tekintettel az áprilisban mért 5,7 százalékos inflációra, egy év alatt több mint két százalékkal értéktelenedett el vásárlóértékét tekintve.

Nem mutatkozik a KSH jelentéséből a foglalkoztatás komolyabb bővülése sem. Egy év alatt, tekintettel a gyenge gazdasági teljesítményre, a versenyszférában 1,8 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma, ami több mint 26 ezer fős mínuszt jelent az előző év első négy hónapjával összevetve. A közszférában 2,9 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma. Ez a közmunkának tulajdonítható, azon a területen ugyanis több mint 60 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Míg például tavaly áprilisban 63 ezren, addig idén több mint 102 ezren álltak ilyen típusú alkalmazásban.

A költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 57 százaléka, átlagosan havi 10 500 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Januártól a nonprofit szervezetek egy részénél alkalmazásban állók is megkaphatják a kompenzációt, így a nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,3 százalékához jutott el havi 10 300 forint ezen a címen. A versenyszférában idén több mint 790 ezer munkavállalónál emelték meg a foglalkoztatók a minimálbért és a garantált bérminimumot 15-19 százalékkal, illetve a cégek többsége az elvárt béremelést is bevállalta. Mindez eddig 105 milliárd forintjába került a költségvetésnek, ennyi pénzt hagyott ott a kormány a szociális adóból a munkaadóknál, illetve osztott ki pályázat útján. Összesen 121 milliárd forint van a célra. A jövő évi költségvetésben egyelőre csak a közszféra ismételt bérkompenzációja van betervezve, a vállalkozások megsegítése egyelőre nincs nevesítve, pedig ígéretet kaptak rá a szaktárcától.

Mit mond a KSH?

Az idén az első négy hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 400 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 230 500 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195 600 forint volt. Áprilisban a havi nettó átlagkereset 0,2 százalékkal csökkent, 142 211 forint volt. A havi bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest 2,5 százalékkal nőtt 219 955 forintra.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (470 100 forint), ezt az információ és kommunikáció, valamint az energiaipar követte. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágakban dolgozók kerestek. 

A teljes munkaidősök mintegy 57 százaléka, átlagosan havi 10 500 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Januártól a nonprofit szervezetek egy részénél alkalmazásban állók is részesülhetnek kompenzációban, így a nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,3 százaléka kapott 10 300 forintot ezen a címen.  

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 806 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 26,6 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január–áprilisban. A költségvetési szférában 729 ezren dolgoztak (8,8 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 65 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első négy hónapjában több mint négy és félszeresére nőtt, átlagosan 51,5 ezer fő volt.

A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakkal együtt 2639 ezer fő állt alkalmazásban, ami 15,5 ezer fővel maradt el az előző év azonos időszakától.

És ebből mit szűr ki az NGM?

Áprilisban a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 6,5 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó bérek 3,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012 áprilisában 220 000 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 2,5 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó bér - mely 142 200 forintot tett ki - lényegében nem változott 2011 áprilisához viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását.

Az elmúlt időszakban tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér-alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésének tudható be. A versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére áprilisban 234 200 forintot tett ki, míg a nettó bér 151 200 forinton állt. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók –közfoglalkoztatottak nélkül számított – rendszeres bruttó átlagkeresete 4,1 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, amely jelenleg 202 600 forinton áll.

A legjobban továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban foglalkoztatottak keresnek, melyet az információ és kommunikáció, majd az energiaipari szektor követett. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltató, illetve vendéglátó ágazatokban dolgozók kerestek.

Igen.Ha azok a fránya közmunkások nem lennének!Miattuk van az egész.