Átmeneti szabályok alapján, ha a kamatperiódus augusztus 1. előtt kezdődik, de csak utána ér véget, akkor csak az elsejét követő időszakra jutó kamatot terheli az új ehoteher.

A 6 százalékos hozzájárulás csak a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti kamatjövedelmeket terheli. Az államkötvényekből származó kamatjövedelem mentesül az eho fizetésének kötelezettsége alól; a mentesítés nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre is vonatkozik.

Az eho nem terjed ki az eddig kamatadó-mentességet élvező tartós befektetési számlára (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ).

Közhiteles hatósági nyilvántartásba kerülnek a rokkantak parkolókártyái

A közúti közlekedési nyilvántartás tartalmazza a jövőben a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványainak az adatait is - a közigazgatási hatósági eljárásokat, és az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokat módosító törvény augusztus elsejétől teszi ezt kötelezővé.

Az ilyen parkolási engedély megszerzésének a jogosultsága nem változott. A kormány a rendeletében csak a kiadó hatóságot módosította, ez pedig első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH).

A parkolási igazolvány nyilvántartása - egyebek mellett - tartalmazza a jogosult személyi adatai mellett a fényképét és az aláírását is.

A parkolási igazolvány sorszáma, az érvényesség időtartama és a kiállítás dátuma is bekerül a közhiteles nyilvántartásba.

Módosul a hegyközségi törvény

A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek - egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétől a hegyközségi törvény.

A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját - a választmány javaslata alapján - minden év május 31-ig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli.

A hegyközségi járulék alapja a szőlőtermelőknél az ültevény területe és a megtermelt szőlő mennyisége. A borászati termelőnél a járulékot az általa művelt szőlőültetvény területe és a feldolgozott szőlő-, valamint bor mennyisége határozza meg.

A szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot.
A szőlészeti termelőnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelőnek, vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesített.

A törvény másik kiegészítése szerint az illetékes miniszter - a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek működésének elősegítésére - miniszteri biztost nevezhet ki.

A miniszteri biztos jogosult - egyebek mellett - részt venni a hegyközségi szervezetek közgyűlésén és más testületi ülésén, továbbá jelentést, tájékoztatást kérhet a hegyközségi szervezetek tisztségviselőitől, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levő személytől.

A biztos feladata még a hegyközségi szervezetek tisztújításának az elősegítése. Ebben a körben javaslatokat, módszertani ajánlásokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.