2.    A TB rendszerbe a befizetők (munkáltatók és munkavállalók) adott évi járulékalapjuk megfelelő százalékát nominálértéken fizetik be. Miért kellene a magánnyugdíjpénztári felhalmozott befizetéseket reálértéken figyelembe venni? Ha nem lett volna magánnyugdíjpénztári rendszer, akkor ezek a pénzek nem nominálisan kerültek volna-e az adott évben a TB-be, ahol – mivel nem tőkefedezeti, hanem felosztó kirovó rendszerről van szó – azonnal el is költődtek volna. Értékük tehát mitől lett volna nagyobb?

3.    Ha mostantól kezdve a munkáltatói járulék adó, akkor az egyéni számlák csak a munkavállalói befizetéseket (a 10 százalékot) tartalmazhatják. Ebből hogyan lehet a várományokat előre jelezni?

4.    Az egyéni számla rendszer csak a magánnyugdíjpénztárból átvitt vagyonelemekre vagy a befizetésekre is vonatkozik? Mi lesz a sorsa a korábbi években befizetett munkáltatói befizetéseknek? Ezek nem részei az egyéni számlának?

5.    Ha valóban csak a 10 százalék kerül az egyéni számlára és a nyugdíj majd annyi lesz amennyi, akkor ez miért jobb a magánnyugdíj rendszernél, ahol ugyanezt a 10 százalékot legalább vagyon formájában (azaz értéknövekedési lehetőséggel együtt) látja a befizető?

6.    Ha a magánnyugdíjpénztárakban felgyűlt vagyont folyó kifizetésekre és adósságcsökkentésre fordítják, akkor pontosan mit is örökölhetnek a házastársak?

7.    A nyugdíjpénztárak portfoliójában több mint 300 milliárd értékű hazai részvény van. 2011. február elsejétől a magyar tőzsdei társaságokban az állami tulajdon ennyivel megnő? A Budapesti Értéktőzsdén szereplő társaságokban tehát a magyar állam tulajdoni aránya (az október végi kapitalizációt figyelembe véve) átlagosan meg fogja haladni az 5 százalékot?

8.    A TB alapok működési költségeire előirányzott mintegy 32 milliárd forintos összeg (ami 1 milliárddal kisebb, mint a 2010-es előirányzat) hogyan fog fedezetet nyújtani egy vadonatúj, egyéni számlavezetési rendszer kiépítésére és működtetésére?

9.    A magánnyugdíjpénztárak közel 70 milliárdos követeléssel rendelkeznek a magyar bankrendszerrel szemben. Mi lesz ezeknek a sorsa? A költségvetésnek nem lehetnek kereskedelmi banki számlái, ezeket tehát ki kell vonni a pénzintézeti közvetítésből?

10.    Aprópénz ugyan a többihez képest, de mi lesz a sorsa a Pénztárak Garancia Alapjában lévő mintegy 8 milliárd forintnak?

A további kérdéseket még lehetne sorolni, ezért sorozatunkat rövidesen folytatjuk. Addig is azok között, akik legalább ezekre a kérdésekre megalapozott választ adnak, egy 2015. évre szóló, egy havi átlagnyugdíjat sorsolunk ki.

Szerző:  Farkas István közgazdász.

Farkas István közgazdász vagyok, jelenleg a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi szakosztályának elnökeként tevékenykedem. Korábban öt éven keresztül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke, két évig – a CESR értékpapír elszámolásokkal kapcsolatos szakértői csoportjának elnökeként – az Európai Központi Bank és a CESR az európai értékpapír elszámolási ajánlásokat kidolgozó munkacsoportjának társelnöke voltam. 2002 és 2004 között a Magyar Export-Import Bank és Magyar Exporthitel Biztosító igazgatóságának elnökeként a két intézmény összehangolt stratégiájá nak kialakításáért voltam felelős. Számos pénzintézetnél (Citibank, HSBC, ING Bank) dolgoztam vezető beosztásban. A magyar állam szolgálatában eltöltött közel 20 év alatt a Magyar Nemzeti Bankban 1986-tól részt vettem a bankreform előkészítésében, majd a Pénzügyminisztériumban 1989-ben miniszterhelyettesként feleltem az adótörvények előkészítéséért. 1994-1995 között kormánybiztosként a bankprivatizáció lebonyolítása volt a feladatom. 2009-ben kaptam meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést.