Ma, 05:00 

A korlátlan hatalmon alapuló, az önkényuralom eszközeit és módszereit alkalmazó, azaz a totalitárius rendszerek, illetve hatalmak jellemzője, hogy folyamatosan ellenségkép-keresésen és -gyártáson fáradoznak a politikai vezetők. Mióta a Fidesz 2010-ben hatalomra került, a kormányoldal rendszeresen, sőt, az utóbbi hónapokban egyre sűrűbben és egyre vadabb összeesküvés-elméletekkel áll elő, bel- és külföldön egyaránt ördögi szövetségeket "leplezve le", s legtöbbször "Magyarország-ellenes" teóriákat erőltetve a nyilvánosságra. Nem is csoda, hogy ma a magyar társadalomban meglehetősen sokan hisznek az összeesküvés-elméletekben, például abban, hogy a kormány helyett valamiféle háttérhatalom irányítja az országot - derült ki a Political Capital felméréséből. A kutatás azt is jól mutatja, hogy a kormányoldali szavazótábor és a bizonytalanok nagy arányban hiszik el a Fidesz rendszeresen ismételgetett teóriáit is. A kormánypártok kommunikációs kampányának hátterében a külföldön megfogalmazott, s az utóbbi időben egyre súlyosabbá vált kritikák állnak, amelyek a Fidesz-kabinet politikáját, kormányzását, az alkotmányozás folyamatát, vagy egyes jogszabályokat érintenek. Ennek elfedésére szolgálnak a kormányoldal által bedobott teóriák, amelyekből alább szemezgetünk.

Puccskísértet

"Puccskísérlet zajlott ellenem három fronton, amiben benne volt a CNN és néhány magyar, valamint külföldi diplomata is" - a hvg.hu szerint erről is beszélt Orbán Viktor a Fidesz 2012 februári egri frakcióülésén. Noha a kormányfő 2010-től folyamatosan a nemzetközi baloldal ármánykodásáról beszélt, amikor a nemzetközi kritikákra kellett volna reagálni, Egerben már egy, "az Egyesült Államokig érő" nemzetközi összeesküvés gyanúját villantotta fel. Elmélete igazolásához a 2011 december végi médiakritikákat hozta fel példának. A karácsonyt megelőző napokban ugyanis szinte egyidőben készített Magyarországról videóriportot a CNN, és akciózott az Országház előtt december 23-án, további nemzetközi figyelmet az országra vonva az LMP. Az amerikai hírtelevízióban "Veszélyben a törékeny magyar demokrácia" címmel közölték az anyagot, amelyben Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár védelmére kelhetett ugyan a kormánynak, ám a riport negatív végkicsengésén nem tudott változtatni.

Árnyékhatalmak

Az Országgyűlés fideszes elnöke, Kövér László többször is beszélt az Orbán-féle puccs-elméletről, a közszolgálati MTV-ben 2012. július 15-én például azt mondta: olyan "gazdasági árnyékhatalmak, nehezen megfogható és megnevezhető pénzügyi és politikai körök ügynökei irányítottak 8 éven keresztül, amivel szemben meg kell védeni a magyar állampolgárokat", és "az, hogy Orbán Magyarország miniszterelnöke maradt, az embereknek, a szerencsének és a kormányzás minőségének köszönhető". Kövér szerint "pancserpuccsot" hajtottak csak végre, ami nem volt végiggondolva, szerinte jelölt sem volt Orbán helyére.

Plágium "ürügy"

2012 áprilisában, amikor Schmitt Pál csaknem három hónapos tortúra után végül lemondott az államfői posztról, miután belebukott a rábizonyított plágiumvádba, itthon a Rákosi-korszak hangulatát idézve lendült ellentámadásba a jobboldal szellemi "elitje". A köztársasági elnök lemondása előtti órákban a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnöke közölte: Schmitt doktori értekezése "ürügy", amellyel "jól ismert körök folytatják Magyarország és nemzetünk elleni hajtóvadászatukat".

Békemenet

Tavaly októberben jelent meg az Egy a haza - Békemenet 2012 című könyv, melyben maga Orbán közölte: ha nincs a januári első békemenet, könnyen lehet, hogy már nem ő a miniszterelnök, kormánya nem élte volna túl a támadásokat. A kormányfő az interjúban arról is beszélt, hogy volt a tavalyi év végén (2011-ben - a szerk.) Magyarországgal szemben egy olyan támadás, amelytől "bizonyos erők" azt remélhették, hogy "politikai változást kényszerít ki Magyarországon, beleértve ennek személyi konzekvenciáit is". 

Bajnai-gárda

Mikor idén márciusban, az alaptörvény negyedik módosításának elfogadása, s így a felsőoktatási "röghöz kötés" alkotmányos szintre emelése ellen tüntetve fiatalok egy csoportja ülősztrájkba kezdett a Fidesz Lendvay utcai székházának udvarán, a kormánypárt újabb összeesküvés-elmélettel állt elő. Kósa Lajos, a párt alelnöke például közölte: a demonstráció egy "meglehetősen kicsi, ám agresszív, Bajnai Gordon mozgalmához köthető csoportnak" tulajdonítható. A politikus szerint látható, hogy "szerveződik a Bajnai-gárda". Noha a több fideszes politikus által hangoztatott teória, valamint az, hogy ez a csoport agresszív provokációkra és esetleges terrorakciókra készülne, azóta sem nyert semmiféle bizonyítást, a Fidesz rendre minden civil tüntetést a rejtélyes és nem létező Bajnai-gárdának tud be.

Világméretű

Kövér László házelnök idén tavasszal, az alaptörvény negyedik módosításának elfogadását érintő súlyos, az Európai Unió és az Európa Tanács vezetőinek többszöri figyelmeztetését követő aggályokra reagálva újra a Hír Tv-ben egy "Magyarország-ellenes világméretű összeesküvésről" beszélt. A nemzetközi kritikákkal kapcsolatban rendre az európai baloldal összefogását és a különböző, gyakran a Fidesszel egy politikai oldalon álló európai politikusok személyes magyar-ellenes elfogultságát vetették fel.

Bildeberg-elmélet

Tavasszal egy másik, alaposan megkoreografált, hónapokig épített médiakampányt indított a Fidesz. A konzervatív, a Fiddesszel egy európai pártcsaládba tartozó Viviane Redinget ugyanis egy "olasz bizottsági forrásra" hivatkozva azzal vádolta meg a Magyar Nemzet - pontosabban a lap brüsszeli tudósítja, Lovas István - , hogy az Angliában zárt ajtók mögött megrendezett Bilderberg-konferencián Magyarországról szólva arról biztosította az egybegyűlteket: "mindent megtesz a jövő évi országos választások eredménye legitimitásának gyengítése érdekében". Noha a kormánypárti napilap semmilyen módon nem kísérelte meg ellenőrizni vagy alátámasztani állításait, melyeket Reding határozottan cáfolt, az elméletre azonnal "rárepült" Hoppál Péter Fidesz-szóvivő, majd pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető és Pálffy István frakciószóvivő és még több kormánypárti vezető, akik egymás után követelték Reding magyarázatát és lemondását, sőt választási csalás előkészítésének gyanújáról beszéltek és feljelentéssel fenyegetőztek az ügyben.

Médiamogulok 

Július végén "Médiamogulok titkos terve a kormány ellen"címmel adta közre a Magyar Nemzet Online, hogy "szabadon értelmezett hírekkel operáló hírműsort indít augusztus 20-án a Story4. A csatornát birtokló médiakonzorcium, a Sanoma Media Budapest azonban vélhetően riportnak álcázott kormányellenes műsorokat sugároz majd". De nem is a lap újabb, alá ezúttal sem támasztott "információja" volt az igazán komikus, hanem az, hogy a cikkre hivatkozva Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója szintén arról beszélt, hogy "a multinacionális médiacégek egy budai luxusétteremben összeesküvést forraltak a magyar kormány ellen". A Fidesz az összeesküvés vezéralakjának Szabó Györgyöt, a Sanoma Media Zrt. vezetőjét tekintette, Kocsis ezért fel is szólította őt, hogy tisztázza magát a vádak alól. Miután ezt a cégvezető ezt megtette, a Heti Válasz hirtelen azzal állt elő, hogy Szabó a 80-as években Gyurcsány Ferenccel és Szilvássy Györggyel együtt tevékenykedett a KISZ KB-ban.

Rendőri szabotázs(ok)

Néhány napja Kövér László arról beszélt a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában: nem zárható ki, hogy szándékosan követett el hibákat a rendőrség és a titkosszolgálat a romagyilkosságok feltárásában. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott "számomra nincs elég bizonyíték arra, hogy a szándékosságot kizárhassuk." De nem ez volt az első eset, hogy a kormánypárti paranoia a rendészeti szervekbe vetett közbizalmat rombolta, hiszen az eredménytelenül - azaz gyanúsítás vagy vádindítvány nélkül - zárult elszámoltatási ügyekben a jobboldali sajtó (konkrétan a Magyar Nemzet) azzal a teóriával állt elő, hogy a rendőrség direkt blokkolja az elszámoltatást.

Soros-sztori

A kormánypárti sajtó rendszeresen "szállítja" a Fidesznek az alátámasztást és bizonyítékokat nélkülöző sztorikat, de hajlamos összeesküvés-elméletet gyártani olyan féligazságokból is, melyekkel aztán a kormánypárti politikusok tüzelhetik a kedélyeket. A Heti Válasz például legutóbb azzal állt elő, hogy Soros György tavaly csaknem félmilliárd forintot költött a hazai "civil" ellenzék megerősítésére. A nyilvános forrásokon alapuló, több szervezet által pontosított "tényfeltáró" írás szerint tízegynéhány, többségükben jogvédelemmel foglalkozó civil szervezet együttesen évi félmilliárd forin támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól (Open Society Foundations). Minderre hivatkozva a Fidesz-szóvivő Hoppál Péter augusztus 17-én "a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendelését teljesítő álcivil szervezetnek" nevezte ezeket a jogvédőket. 

Elképesztő erők

A kormánynak kedves művészvilág sem mentes a paranoiától, egyesek tán nem is véletlenül kerültek pozícióba az utóbbi években. "Elképesztő erők próbálják elszigetelni, lejáratni" a Nemzeti Színházat, de nincsenek egyedül, és "a hazugság visszacsap" - állt elő egy újabb, színházi rendezésre is méltó teóriával Vidnyánszky Attila igazgató az első társulati ülésen, a hét elején.

Szektásítás zajlik?

A paranoiditás, mint jellegzetes személyiségvonás a hétköznapi gyanakvástól a személyiség szétesését jelentő pszichózisig terjedően széles skálán mozog aszerint, hogy a paranoiditás milyen mélységben hatja át a személyiséget. Az egyes súlyossági fokok a hagyományos pszichopatológia nyelvén a következők: paranoid karakter, paranoid személyiségzavar, paranoia, s a legsúlyosabb esetben a paranoid skizofrénia. Utóbbi a személyiség szétesésével járó állapot, amelyben a téveszmék már nem alkotnak egységes rendszert, csak bizarr, ellentmondásos, képtelen elemeket tartalmaznak.

De nemcsak az egyes emberekre lehet jellemző a paranoid gondolkodásmód, hanem teljes közösségekre is rákényszeríthető ilyen mentalitás. Ismertek ugyanis az úgynevezett szektás közösségek építésének és egybentartásának a technikái. Az autokratikus, elnyomásra és egyeduralomra törekvő rendszerekre jellemző a saját társadalom-, illetve világkép megteremtése, a külső információk, ellenvélemények cenzúrája és el nem fogadása, a "faék egyszerűségű" világmagyarázatok, a saját nyelv és zsargon megalkotása, a csoporton kívüliek démonizálása, tetteik kriminalizálása.

Az ellenségkép-gyártás paranoiás jelenségét segíti az elméletek politikai vezetők általi ismételgetése, a csoport konkrét ellenségeinek rendszeres megnevezése, az önálló gondolkodás helyett pedig kollektív bölcsességek átvételének szorgalmazása. Az ilyen, szaknyelven szektás csoportmanipuláció folyamatosan növekvő elkötelezettséget vár el, a démonizált ellenséggel pedig gyakorta szembeállítja a "szektavezért", akinek személyét, életútját és gondolkodásmódját folyamatosan igyekszik vonzóbbá tenni, például mítoszok alkotásával.

Biró Marianna / Népszava