Pedig ez történt a Pápai Lívia Ferenczy Noémi-díjas textilművész elképzelései alapján született, a magyar kultúrtörténet kiemelkedő pillanatait megjelenítő alkotás kapcsán. Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő a Trianon-szindróma feltűnését vélte felfedezni a 200 négyzetméteres szőnyegben, amely a Hungarofest égisze alatt zajló soros magyar EU-elnökségi dekoráció része. Lunacek szerint Orbán Viktor magyar kormányfő a múltba réved, ahelyett, hogy a közös európai jövőbe tekintene. Egyes szlovák EP-képviselők sem értették, hogyan kerül ide a térkép, miért éppen ez, s miért csak egy – írta brüsszeli tudósítónk. Azt nem vették észre, hogy van egy másik is, mégpedig az 1520-ból származó első nyomtatott magyar térkép fotója is – mondta Pápai Lívia.

A soros magyar elnökség szóvivője, Polner Gergely szerint a kifogásolt térkép az 1848-as forradalmat szimbolizálja, de nem Nagy-Magyarországot mutatja – ahogy az EUobserver internetes portál írása állítja. Szlovák újságírók nem találtak az 1848-as térképben kivetnivalót, igaz, annak üzenetét sem értették meg.

A műanyag-alapú szőnyeg ötletével előrukkoló Lengyel Roland azt mondja: egyetlen európai nemzet érzékenységét sem akarták megsérteni a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből kireprózott 1848-as térképpel. Pápai Lívia pedig úgy fogalmazott: a „lehetőségre" és az „útra" építkező művészi koncepciója 1848-at az 1789-as francia forradalomban megfogalmazott „Szabadság, egyenlőség, testvériség" megvalósítására tett kísérletként kívánta ábrázolni. – Ez a hármas jelszó szerintem a mai európai szellemiségnek teljesen megfelelő gondolat – hangoztatta a textilművész, visszautasítva, hogy őt bármiféle „irredenta gondolat" vagy „Nagy-Magyarország iránti nosztalgia" vezérelné.

Emlékezetes, hogy a 2009-es cseh soros EU-elnökség idején milyen botrányt kavart David Cerny műalkotása. A szintén a Justus Lipsius épület előcsarnokában felállított kompozíció Romániát Drakula-parkként, Bulgáriát „dobbantós vécéként", Németországot a horogkeresztre emlékeztető autópálya-hálózatként, Franciaországot pedig Sztrájk! feliratú molinóként ábrázolta.

Lengyel Roland úgy látja, a több mint húsz darabból összeillesztetett óriásszőnyeg nagyon jól kifejezi a magyar innovációt. Sokan a „kárpit" révén szereznek tudomást arról, hogy a híres építész és formatervező, Marcel Breuer (Breuer Lajos Marcell) vagy a sakkautomatát is „feltaláló" Kempelen Farkas magyar származású volt. Pápai Lívia azt sajnálja, hogy Bartók Béla örökösei nem járultak hozzá a Cantata Profana kezdőlapjainak reprózásához. A világhírű zeneszerzőt így a Kékszakállú herceg várának egyik plakátja jeleníti meg. A kreatív tanácsadó szerint a magyar találékonyságot hivatott megjeleníteni a Liszt Ferencről elnevezett zenélő fotel, valamint a Rubik-kocka alakú könyvespolc is. Innen bárki vihet a magyar irodalmi művek európai nyelvi fordításaiból, az érdeklődés akkora, hogy naponta kell új „könyv-szállítmányt" kirakni.