Ma, 12:57
"A kutyáját nagyobb tisztességgel temeti el az ember!" - mondja felindultan a Kossuth utca tetején lakó Major Lászlóné. Az asszony mellett a helyiek által csak Újvárnak hívott részen élők többsége is háborog, ugyanis szerintük embertelen és megalázó módon temették el falubelijüket.
J. G. úgy egy évtizede költözött a somogyi településre, s a felsőmocsoládiak csendes, zárkózott emberként ismerték meg. És dolgosnak. A lelakott portát, melyet megvásárolt gyönyörűen felújította, rendbe tette a kertet, s bár maga fabrikálta-ácsolta a bútorokat a lakba, a szomszédok a csodájára jártak a keze munkájának.
Az idős német férfi - aki néhány éve állítólag az állampolgárságot is megkapta - daganattal küzdött, többször is volt kórházban, s két hete hétfőn is úgy vitte be Major László a szomszédját, hogy augusztus 10-ig felerősítik, vért kap és kezelést, amitől ismét javul az állapota. Csütörtökön aztán váratlanul meghalt.
És a helybéliek számára még váratlanabbul hat nappal később már el is temették.
- Az ilyet nem lehet temetésnek nevezni - csattan fel Nagy Zoltánné. - A Gyöngyi férje látta a koporsóban, nyitva volt a szeme és a szája, s teljesen mezítelenül feküdt az egyszerű furnérládában egy lepedőbe tekerve. Még egy szemfedőt sem kapott.
- És nemhogy pap nem volt a szertartáson, de egy beszéd sem hangzott el - teszi hozzá Major Lászlóné. - A temetés idejéről is csak véletlenül értesültünk az utolsó pillanatban, nem véletlen, hogy összesen csak heten voltunk.
Pedig a német férfinek fia és lánya is van, mindketten Németországban élnek, ahogyan az elvált feleség is. A hivatalos magyarázat szerint a halotti bizonyítvány kiállítása idején nem lehetett fellelni őket, ezért volt szükség a köztemetésre.
Sonline.hu
Kommentáld!