Kinyomtatom • Elküldöm

Nem kívánja gyámság alá helyezni Magyarországot – mondta Rui Tavares, a róla elnevezett jelentés elfogadása után. A portugál európai parlamenti képviselő szerint az EP tiszteletben tartja a tagállamok jogait, de itt az idő, hogy megszülessen az az intézményrendszer, amivel érvényesíteni lehet az unió alapvető értékeit. Tavares úgy képzeli, három lábon állna az új rendszer, lennének benne politikai szereplők, de egy szakértői testület is.

„A magyar demokrácia fontos nekünk, az európai demokrácia szempontjából is” – mondta szerdán a nevét viselő, a magyar kormányt elmarasztaló jelentés elfogadása után Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti képviselő. Tavares szerint az Európai Parlament állásfoglalása – Orbán Viktor miniszterelnök szavaival szemben – nem helyezi gyámság alá Magyarországot, hanem ajánlásokat fogalmaz meg, hogyan lehetne jobbá tenni a magyar és az európai demokráciát.

Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban szerdán kora délután 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést, amely egyebek mellett felszólítja a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy „maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított”.

Tavares szerint a 2010 óta Magyarországon zajló alkotmányos átalakítások módszerei és tempója, illetve az ellenzék teljes kizárása rendszerszintű probléma, amit a jelenlegi keretek közt nem lehet kezelni. „Arra kérjük a Bizottságot, hogy a nagy képre koncentráljon, ne csak az egyes elemekre, hiszen a jogállamiság bonyolult kérdés” – fogalmazta meg ajánlásainak lényegét a portugál képviselő, aki hangsúlyozta, hogy ezt már az Európai Tanácsban is felvetette négy ország külügyminisztere, ott pedig a magyarok sem tiltakoztak az ötlet ellen.

Fotó: MTI/Európai Parlament/Benoit Bourgeois

A jelentés alapján az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy hozzon létre egy „korai riasztórendszert”, ami segít észlelni, ha egy tagállamban veszélybe kerülnek az EU-szerződés 2. cikkében megfogalmazott alapvető értékek (emberi jogok, demokrácia és jogállam). Emellett Tavares „trialógust”, vagyis háromoldalú egyeztetéseket szeretne, amelyben az egyik oldalon ő, illetve az EP más frakcióinak úgynevezett árnyék-jelentéstevői, a másik két oldalon pedig a Tanács és a Bizottság képviselői ülnének.

Az ajánlások harmadik eleme az úgynevezett koppenhágai bizottság lenne, ami Tavares elképzelései szerint nem politikai testületként értékelné a tagállamokban az alapvető értékek érvényesülését. A portugál képviselő szavaiból az derült ki, ezt a testületet a Velencei Bizottság uniós megfelelőjeként képzeli, amelyben alkotmánybíróságok és legfelsőbb bíróságok tagjai kapnának helyet, és egyfajta ellenpárja lenne a szükségszerűen politikai testületként működő EP-nek.

„Nem akarunk új bíróságot, és mi magunk sem akarunk bírósággá válni” – mondta az EP-re utalva Tavares. Szerinte a lisszaboni szerződés végre kézzelfoghatóan megfogalmazta, mik az EU alapértékei (erről néhány éve Gál Kinga fideszes EP-képviselő írt jelentést, amire a portugál saját állítása szerint támaszkodott is), de még nincs jogi eszköz ezek érvényesítésére. Tavares szerint azért kellenek új intézmények, mert az alapvető értékek ügyében nem lehet a napi rutin szerint eljárni, úgy, mint például egy élelmiszer-biztonsági jogszabály ügyében.

„Alapjaiban rázhatja meg az EU pilléreit, ha az alapjogok kerülnek veszélybe” – mondta Tavares, de hangsúlyozta, hogy tiszteletben kívánja tartani Magyarország szuverenitását. „Magyarország ma ugyanolyan tagállam, mint tegnap volt” – mondta a képviselő, aki szerint nem az első, politikai jellegű reakciók alapján kell megítélni, hogy a magyar kormány együttműködik-e az általa elképzelt trojkával. Tavares hangsúlyozta, hogy eddig jó tapasztalatai voltak Magyarországon, ahol mindenki együttműködő volt, még Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is fogadta.