Budapest – Padlót fogott a lakásépítés: tavaly 7293 új lakás épült az országban, 30,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ennyit a kormány által szajkózott sikerpropagandáról. Nincs pénz, nincs hitel, nincs bizalom. A visszaesés valamennyi régióra jellemző, bár a használatba vett lakások száma Budapesten 7,4 százalékkal emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7536 volt, ami 28,9 százalékos csökkenés a 2012-es adatokhoz képest.

A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre egyre kevesebb új lakás épül, 2013-ban már csak egyötöde az újonnan épült lakások száma a 2008. évinek – közölte a KSH.

A negyedik negyedévben lassult mind az épített lakások, mind a kiadott építési engedélyek számának csökkenése. A harmadik negyedévi 31,7 százalékkal szemben a negyedik negyedévben 20,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek számában 33,7 százalékról 21,3 százalékra mérséklődött a csökkenés üteme.

Az adatok szerint a vállalkozások lakásépítési tevékenysége 2011-re nagymértékben visszaesett, ehhez képest a saját használatra építő háztartások beruházásai egészen 2013-ig mérsékeltebb ütemben csökkentek. Tavaly a vállalkozások lakásberuházásainak visszaesése lelassult, ugyanakkor a magán-építtetők tevékenységében nagyarányú csökkenés következett be. Így 2013-ban már főképp a lakossági építtetők tevékenységének visszafogása okozta a lakásépítések további hanyatlását a statisztikai hivatal szerint.

Tavaly a vidéki városok közül csak Győrben, Kecskeméten, Sopronban és Szegeden haladta meg az új lakások száma a 200-at.

Budapesten néhány nagyobb beruházás befejezése miatt a lakásépítés növekedni kezdett, az év folyamán összesen 1770 lakást vettek használatba.

A községekben az átlagosnál jóval nagyobb volt a lakásépítés visszaesése, 2013-ban mindössze 1270 új lakás épült, fele annyi, mint egy évvel korábban.

Az építési engedélyek tavalyi száma a 2008. évinek csak 17,2 százalékát éri el – közölte a KSH.

Az új építési engedélyek kiadása szintén a községekben esett vissza a legnagyobb mértékben, 39,9 százalékkal, de valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban.

Tavaly 3 százalékkal több új építési engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást használatba vettek.

Az építtetői kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest megváltozott, a természetes személyek által épített lakások aránya 68-ról 57 százalékra mérséklődött, a vállalkozások által épített lakások aránya pedig 31-ről 40 százalékra emelkedett. Budapesten az összes lakás kétharmadát vállalkozók építtették.

Tavaly mindössze 55 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban 64-ről 53 százalékra csökkent a saját használatra épített lakások aránya, az értékesítésre szánt lakásoké pedig 33-ról 43 százalékra nőtt.

Bérbeadásra a lakások 2 százaléka épült, ugyanúgy, mint egy évvel korábban.

Az újonnan épült lakóépületek között 64-ről 57 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké 27-ről 39 százalékra nőtt. A lakóparki lakások aránya tavaly 1 százalék, míg egy évvel korábban 4 százalék volt.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, 6 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 46-ról 41 százalékra csökkent. Mindez az építtetői kör átrendeződésének következménye, ugyanis általában a nagyobb alapterületű, családi házas építkezések valósulnak meg lakossági beruházásban és ezek aránya csökkent 2013-ban – jelezte a KSH.

Tavaly 276 üdülőépületben 314 üdülőegységet építettek, és 267 üdülőépületben 315 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett és engedélyezett üdülőegységek száma 41 százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 87 négyzetméter, a tavalyinál 5 négyzetméterrel nagyobb.

A kiadott új építési engedélyek alapján 4467 lakóépület és 5330 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 27, a nem lakóépületeknél 13 százalékos visszaesés.

A nem lakóépületek közül 2 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 6, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 12 százalékkal csökkent.