Hogy ennek ellenére miért nincs több szűrővizsgálat? Nincs teljes konszenzus arról, melyik szűrővizsgálati módszert kellene alkalmazni. Az egyik a már említett vastagbéltükrözés, orvosi nevén kolonoszkópia, amelynek nem elhanyagolható költsége lenne, a kellemetlenebb vizsgálat, amit megfelelő felvilágosítás híján az egészséges emberek nem szívesen vállalnak. Bodoky professzor hangsúlyozta: a tükrözéses módszer nemcsak szűrővizsgálat, hanem egyúttal azonnali ellátási lehetőség is. A vastagbélrák ugyanis úgynevezett polipokkal kezdődik, amelyek kezdetben nem feltétlenül rosszindulatúak. Ha a tükrözés során észlelnek kezdeti stádiumú daganatos betegséget, azt azonnal el lehet távolítani, így ott véglegesen megelőzhető a rosszindulatú daganat kialakulása.

A székletvérvizsgálat alapján történő szűrés lényegesen olcsóbb és kellemetlen beavatkozást nem igénylő eljárás. Szervezett elvégzése azonban sok és pontos munkát igényel: több napon át kell összegyűjteni a székletmintát. Ha pozitív, vagyis találnak vért a mintában, akkor sem biztos, hogy daganatból származik a vér. Aranyér vagy gyulladásos bélbetegség is okozhat vérzést. Ráadásul a béldaganatok egy része nem okoz vérzést. Ha a székletvérszűrés alapján daganatos betegség gyanúja merül fel, azt mindenképpen csak tükrözéssel lehet ellenőrizni.

Bodoky György professzor a kolonoszkópiában látja a megoldást Teknős Miklós

A kolonoszkópiát ma már lehet kábításban vagy altatásban is végezni – úgy, hogy a kellemetlenségekből a beteg gyakorlatilag semmit sem érez. Igaz, az előzetes intenzív hashajtás ilyenkor sem spórolható meg. Ugyanakkor a tükrözéses szűrővizsgálatot az egészségbiztosító jelenleg nem finanszírozza Magyarországon. Csak azokat a kolonoszkópiás vizsgálatokat fizeti ki a biztosító, ahol a beteget már valamilyen tünet alapján utalták be erre. A társadalombiztosító szakmai konszenzusra vár a szűrővizsgálatok ügyében, de meglehet, hogy elegendő pénze sem lenne a tükrözés finanszírozására, ha valóban tömegesen végeznék ezt az idősebb korosztályoknál. Ehhez elegendő eszköz sem áll jelenleg rendelkezésre.

Ha viszont a szűrés költségét azzal hasonlítjuk össze, érvelt Bodoky György professzor, hogy mekkora összeget fordítanak a már kialakult vastagbéldaganatok műtéti és gyógyszeres kezelésére, akkor hosszú távon bizonyosan rentábilissá válna a szűrés finanszírozása. Ám ez azt jelentené, hogy előre meg kell finanszírozni egy olyan szűrési rendszert, amelynek teljesen csak mintegy tíz év alatt térülnének meg a költségei.

Nehéz pontos adatokat összeállítani, mert a magyarországi rákregiszterben nincs összekötve betegszinten a betegség felismerésének és a beteg elhalálozásának időpontja. A regiszter nem tartalmazza azt sem, hogy a betegség felfedezése milyen stádiumban történt, utána a beteg milyen kezelésekben részesült és mennyi ideig élt.

Teknős Miklós

Az 1990-es években egy áttétes vastagbéldaganatos betegnek a várható élettartama hat hónap volt. Mára ez 30 hónapra emelkedett. Az egészségeseknek 30 hónap sem tűnik olyan soknak, de egy súlyos betegséggel élőnek ennyi idő is nagyon értékessé válik.

A vastagbélrákot véglegesen meggyógyítani csak sebészi úton lehet, ha a daganatot kivágják a beteg szervezetéből. Ennek a feltétele, hogy a beteg műthető legyen. Ha a diagnózis idején nem az, akkor gyógyszeres vagy sugárterápiával vissza kell a szorítani a daganatot operálható stádiumba. Ehhez az onkológiának egyre jobb gyógyszerek állnak a rendelkezésére.

Az elmúlt év decembere óta Magyarországon a vastagbél megbetegedésének kezelésére minden olyan gyógyszer hozzáférhető, amelyet az Európai Unióban törzskönyveztek ebben az indikációban. Az onkológiai centrumokban a diagnosztizált betegek gyógyszeres kezelését egy-két héten belül meg tudják kezdeni. A gyógyulás esélyei szempontjából döntő, hogy milyen stádiumban jut el a beteg a diagnózisig.

A beteg sorsát alapvetően az egészségügyi kultúra határozza meg. Ez azonban nagyon egyéni, személyfüggő – a siker sokszor attól is függ, milyen a beteg érdekérvényesítő képessége. Sok múlik azon, hogy mennyire éber és lelkiismeretes a háziorvos. Ha a beteg az első panaszaival egy őt megfelelően ellátni tudó orvost keres fel, akkor jobb az esélye, hogy véglegesen meggyógyuljon.

Vannak úgynevezett természetgyógyászok, akik alternatív készítményeket ajánlanak. Egy orvos csak olyan gyógyszerrel dolgozhat, amelyek hatása már bizonyított. Az alternatív készítmények előállítói nem hajlandók alávetni terméküket a klinikai vizsgálatoknak. Ennek ugyanis az a feltétele, hogy bármilyen eredménnyel végződik a vizsgálat, azt nyilvánosságra kell hozni – egy ilyen szer nyilvános kudarca viszont a betegekben és hozzátartozókban a körülötte célzatosan kialakított csodavárást, a biztos és végleges gyógyulás hamis ígéretét gyengítené.

A vastagbéldaganatok elleni küzdelemben a szűrővizsgálatok kiterjesztése hozhatna áttörésszerű változást. Bodoky György professzor, aki eredendően a kolonoszkópiás szűrés híve, úgy véli: a jelenlegi helyzethez képest bármilyen szűrővizsgálat bevezetése előrelépést jelentene.