Továbbra sem enged a kormány abból, hogy adót kelljen fizetniük azoknak az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő szolgálati nyugdíjasoknak, akik nem kívánnak ismét dolgozni - tudta meg a Pénzcentrum.hu.

Nem született megállapodás a rendvédelmi szakszervezetek és Pintér Sándor belügyminiszter között a mai egyeztetésen. Változatlan a kormány álláspontja a szolgálati nyugdíjak megadóztatásával kapcsolatban - mondta el érdeklődésünkre Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke a belügyminiszterrel folytatott mai egyeztetést követően. A szakszervezeteknek egyelőre egyetlen konkrétumban sikerült eredményt elérniük, hogy a szolgálati nyugdíjasok önkéntes alapon dönthessenek arról, visszatérnek-e a munka világába.

Azoknak viszont, akik továbbra is otthon szeretnének maradni, 16 százalékos adót kell fizetniük a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár (jelenleg 62 év, de fokozatosan 65 évre emelkedik) eléréséig a nyugdíjukból . Annyi lenne a könnyítés, hogy a levonással terhelt nyugdíj összege nem lehetne kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér 1,5-szeresénél (ez jelenleg 117 ezer forint).

A jelenleg aktív állományban lévők a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz képest 5 évvel korábban, és 30 év szolgálati viszony után mehetnének nyugdíjba. Powell Pál, a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fóruma munkavállalói oldalának megbízott elnöke a megbeszélést követően újságíróknak annyit mondott még, hogy a tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe bekerült a közös megegyezéses nyugdíjbamenetel lehetősége is, 52 betöltött életév és 25 év tényleges szolgálati idő után, miniszteri engedéllyel. Powell Pál közölte, a szigorításokat továbbra sem tudják elfogadni. 

Mi a helyzet most?

A hatályos szabályozás szerint a hivatásos állomány tagja 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő után jogosult szolgálati nyugdíjra. A hivatásos állomány tagja akkor is elmehet szolgálati nyugdíjba, ha legalább 10 évet szolgálati viszonyban eltöltött, más munkahelyeivel együtt összességében rendelkezik 25 év biztosítási idővel, és az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel fiatalabb. 

A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg. Az ennél fiatalabbak jellemzően akkor kaphatnak teljes nyugdíjat, ha a szolgálati viszonyuk egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szűnt meg.

Teljes nyugdíjat kapnak még azok, akiket azért mentettek fel, mert országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré választották meg őket. Ugyanez vonatkozik azokra, akiket központilag elrendelt létszámcsökkentés miatt bocsátanak el, átszervezés miatt megszűnik a szolgálati beosztásuk és nem fogadják el, amit helyette felajánlanak nekik.

Nyugdíj vagy keresetpótló támogatás?

A kormány tervei szerint a jövőben a szolgálati nyugdíjat már nem nyugdíjnak hívnák, hanem keresetpótló juttatásnak minősítenék át. A szakszervezetek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is nyugdíjnak hívják a rendvédelmiseket megillető szolgálati nyugdíjat. Azért

fontos ez az elnevezés, mert emögött áll törvények szerinti tulajdonjogi védelem, csak ekkor van jogi garancia a nyugdíj értékének megóvására. Bármilyen más elnevezés alapot adhat arra, hogy a megszerzett juttatást elvonhassa az állam, ahogy azt a Lázár János és Balsai István fideszes képviselők által benyújtott alkotmánymódosítási javaslat is szorgalmazza - mondta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Árok Kornél.

Jelenleg a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak átlagéletkora 35 év. Esetükben már 65 év lesz az öregségi nyugdíjkorhatár. Vagyis ők csak 60 éves korukban mehetnének szolgálati nyugdíjba.

A kormány viszont továbbra is elszánt abban a kérdésben, hogy csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kapott juttatás minősül nyugdíjnak - derült ki Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szavaiból a Tények Este című műsorban. Leszögezte: "minden jövedelem, ami az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt van, az nem nyugdíjnak minősül, azt nem a nyugdíjkasszából fizetik - ennek a juttatásnak meg kell majd találni az új elnevezését -, így az az adórendszer hatálya alá esik".

A munkát vállalókra is kemény intézkedések várnak

Megszüntetik a nyugdíj adómentességét azoknál, akik inkább a magánszektorban vállalnak munkát. Nekik a jövedelmük és a nyugdíjuk együttesen adózna. A jövőben megbüntetik azt, aki a szolgálati nyugdíj mellett bejelentés nélkül munkát vállal. Akiről kiderül, hogy feketén dolgozik, annak az öregségi nyugdíjkorhatárig megvonnák a szolgálati nyugdíját.

Elveszik a szolgálati nyugdíját, aki kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy egyéb munkaviszonyban visszatér az állami szektorba. Aki vállalja a munkát, de nem tudják az állományba visszavenni, az a rendvédelmi szervek különleges foglalkoztatási állományába kerülne hivatásos jogviszonyba. Az érintettek a korábbi nyugdíjuknak megfelelő nettó illetményüket kapnák meg, ami szintén nem lehetne kevesebb, mint a mindenkori minimálbér 1,5-szerese.

A visszatérőknek könnyített munkavégzést ajánlanak. A heti munkaidőt 35 órában állapítanák meg, és az érintettek mentesülnének a túlmunka-végzés alól.

Azok, akik betöltik az 52. életévüket, és fel tudnak mutatni 25 év szolgálati viszonyt, szintén kérhetnék, hogy könnyített munkakörbe helyezzék át őket. Aki alkalmatlanná válik a hivatásos szolgálatra, azt más jogviszonyban kell továbbfoglalkoztatni. A nők - életkortól függetlenül - 40 év szolgálati viszony után kedvezményes nyugdíjba vonulhatnának.

Továbbra sem hagyják békén a rokkantnyugdíjasokat