Látszólag a lehető legjobb költségvetését fogadta el parlament, amikor a 2015-ös büdzsére igent mondtak a kormánypárti képviselők, hiszen a gazdaság nő, az államháztartás hiánya és az államadósság pedig csökken. A végleges számok szerint jövőre a magyar gazdaság az idei 3,2 százalékos gazdasági növekedésről ugyan 2,5 százalékra lassul - ám még ez is az elmúlt évek egyik legjobb teljesítménye lesz.

A tervek szerint a pénzromlás üteme az idei 0 százalékról 1,8 százalékra nőhet - ezt a prognózist azonban a zuhanó olajárak keresztülhúzhatják, így félő, hogy az inflációt túltervezték -, amely a fogyasztási típusú adóknál, nem beszélve az üzemanyagok jövedéki adójánál kockázatot jelent.

Ugyanakkor a terv alatti inflációnak a nyugdíjasok örülhetnek, hiszen januárban megkapják a nyugdíjemelést, és ha ennél kisebb lesz a pénzromlás üteme, akkor a nyugdíjak vásárlóereje, ha szerény mértékben is, de növekszik. Az Orbán-kormány az elmúlt években rendre alulbecsülte a pénzromlás ütemét - ezzel jelentősen növelte a nyugdíjak reálértékét. Tavaly decemberben még 2014-re 2,4 százalékos inflációt terveztek - ennyivel nőttek januárban az öregségi ellátások - majd ebből hoztak össze 0 százalékos tényleges pénzromlást 2014-re.

Az államháztartás hiánya jövőre 877,4 milliárd forint lehet, ami a 2015-ös GDP 2,4 százaléka az idei 2,9 százalék helyett, vagyis papíron nagyot lép előre a kormány a költségvetési szigorban. Az államadósság pedig 76,3 százalékról a GDP 75,4 százalékára csökken - ezt a Költségvetési Tanács is hitelesítette, ezért tényleg nem lehet senkinek sem oka kételkedni.

Honnan szerezzen a kormány 40 milliárdot?

A tetszetős számok ellenére a jövő évi büdzsé már most komoly kihívásokkal küzd, amit nagyon jól mutat a kormány kapkodása például az e-útdíjak bevételeinek növelése kapcsán, ami végül az M0-s autópálya matricásításában csúcsosodott ki. A kormány októberben úgy terjesztette be a költségvetési javaslatot, hogy abban az e-útdíjak 40 milliárd forintos emelése szerepelt. Magyarázat nem volt, pusztán kellett a pénz - e soron 169 milliárd forint bevételt vártak, annak ellenére, hogy ezt a számot az idei díjbevételek sem támasztották alá.

A nagyobb méretért kattintson!

Pedig az e-útdíj talált pénz - az egész rendszert másfél éve vezette be a kormány, az előző években ezekről "az ajándék milliárdokról" lemondott az állam. Kezdetben az autóbuszokra való kiterjesztésből várták a plusz 40 milliárd forintot, ám ezzel az állam a saját zsebében kotorászott - ugyanis ez jelentős részben a Volán-társaságokat terhelte volna. Ezt követően találták ki a megyei matricák rendszerét és a városokat elkerülő ingyenes körgyűrűk, így elsősorban az M0 fizetőssé tételét.

Az biztos, hogy a tervezett 40 milliárd forint nem folyik be ebből az emelésből sem, most már csak húsz milliárdot vár a kormány - hogy mi alapján, azt nem tudni. A kormányszóvivő igértett tett arra, hogy a költségvetés elfogadása után nyilvánosságra hozzák a hatástanulmányokat - a jogalkotási törvény szerint erre a beterjesztés előtt illet volnna gondolni... Ráadásul a kormányfő azzal érvelt, hogy a megyei matricák bevezetésével egyenesen jobban járnak az emberek - vagyis ez akár a költségvetés bevételeit csökkentheti is.

1000 milliárd felesleges kiadásokra

Pedig bővel költ a kormány felesleges kiadásokra jövőre is, ahol lehetne akár spórolni, hogy ne kelljen az utolsó pillanatban 20-40 milliárdokat lehúzni a lakosságról vagy a gazdasági szereplőkről. Pedig nullszaldós is lehetne a költségvetés, hisz csak adókedvezményből 700 milliárd folyik el a költségvetéstől. Adókedvezményeket az állam olyan célokra adhat, amely lehetővé tesz némi változást a társadalomban, amely a közjót szolgálja. Ilyen például a családi adókedvezmény, amely jövőre már 240 milliárd forint adót és tb-járulékot hagy a családoknál - más kérdés, hogy ettől nem születik több gyermek, és a szociológusok szerint a gyermekszegénység leküzdésében sem segít (hisz nem ott hat, ahol a legnagyobb szükség lenne a támogatásra).

Ennek ellenére a családi adókedvezmények rendszerét ma nem éri komoly bírálat, nem úgy a sportkedvezményekét: erre a célra 54 milliárdot szán a kormány - a becslések szerint ennyi társasági adót nem fizetnek be a cégek. Ez az összeg a befolyó társasági adó egyhatoda. A foglakoztatás támogatására a munkaadói tb-járulékokból 129,1 milliárd forintot hagy az állam a cégeknél. De kapnak a cégek kedvezményt a jövedéki adóból, energia és távközlési adóból. Ha csak ezen kedvezmények harmadát megfogná a kormány, akkor mintegy 200 milliárd forintot spórolhatna.

De a szigorúan vett kiadási oldalon is maradt jó néhány vitatható tétel: rögtön a lista elején található az állami média költségvetési támogatása, amely 2015-ben 69,8 milliárd forintra rúg, ez a teljes magyar piaci média költségvetésével vetekszik. Nem meglepő módon jövőre is vastagon jut is stadionberuházásokra: kisebb nagyobb focipályák, sportcsarnokok 19 milliárd forintért épülnek, további 11 milliárd fordítanak "Sportágfejlesztési koncepciók" megvalósítására. Az új épülő Puskás stadion - Nemzeti Olimpiai Központ 2015-ben 44,3 milliárd forintos forrást igényel. Így a kormányzati beruházásokra összesen 169 milliárd forint van elkülönítve.

2015-ben megkezdődik a Paks2 építésének előkészítése: a teljes projekt 3000 milliárd forintjába fáj majd az adófizetőknek, miközben a megtérülés több mint kétséges - legalábbis ezt alátámasztó tanulmányt a kormány nem készített, miközben a nem-kormányzati szervek által készített elemzések többségében arra utalnak, hogy a beruházás a tervezett formájában ráfizetéses lehet. Jövőre "csak" 28 milliárd forintot fordítanak Paks2 előkészítésre.

Vannak kockázatok

A parlamenti vita alatt a költségvetés tervezetéből gyakorlatilag eltűnt a tervezési tartalék: az Országvédelmi Alapban 30 milliárd forint maradt - a költségvetési kockázatokat ebből kell fedezni -, holott csak az olajáresés miatti jövedéki adó kiesése ekkora lehet éves szinten, ha maradnak a jelenlegi olajárak. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) további kockázatokat is azonosított: nincs fedezete a kormányzati beruházásokat ellentételező 169 milliárd forintra tervezett vagyonértékesítési bevételnek.

További 90 milliárd forintos kiadási kockázatot jelent a folyamatban lévő útépítési vita az Európai Bizottsággal a KFIB szerint. Továbbra is kétséges, hogy befolyik-e a tervezett plusz 20 milliárd az e-matricákból, valamint a kockázatok között említendő a közintézmények 120 milliárdos adóssága is. A 2015-ös költségvetés tartalmaz egy 60 milliárdos tételt ezen adósság rendezésre- ennek ellenére a KFIB szerint ez a kockázat továbbra is fennáll. Az elemzés szerint a 2015-ös költségvetés az elfogadásakor rosszabb állapotban van, mint volt a beterjesztésekor - így akár száz milliárd forintos évközi kiigazításra is szükség lehet.

A Költségvetési Tanács (KT) viszont nem ilyen szigorú, ugyanakkor ők is szóvá tették a 169 milliárdos vagyonbevétel alaptalanságát. A testület szerint a 30 milliárd forintra csökkent Országvédelmi Alapnak így már nincs értelme - azt a pénzt a költségvetés általános tartalékába olvasztanák - ami a kormány zsebpénze - azzal a megköttessél, hogy szeptember végéig zárolva lenne. A KT emellett is szigorú gazdálkodásra inti a kormányt, szerintük így tartható a hiánycél.

Napi.hu