A nyugdíjbiztosító szolgálati idő és jogosultsági idő egyeztetéséről és igazolásáról szóló szolgáltatásának kereteit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/B-96/E §-ai határozzák meg. 

A feladat, szolgáltatás célja

A nyugdíjbiztosítás ellátásaira való jogszerzésre vonatkozó adatok a társadalombiztosítási nyilvántartásba hagyományosan a foglalkoztatók és a bejelentésre kötelezettek bejelentései alapján kerülnek nyilvántartásra, megőrzésre, és a nyugdíj igénylésekor vagy a szolgálati idő megállapítására irányuló eljárásban történik a jogszerzés elbírálása. 

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen azt, hogy a nyilvántartás az egyes biztosítottakra vonatkozóan teljes körű és tisztázott adatokat tartalmazzon, szükséges az adatok egyeztetése a biztosítottakkal. Ennek keretében lehetőség nyílik a biztosítási jogszerzéssel összefüggő adatok kiegészítésére, a nyilvántartásba be nem jelentett, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony bizonyítására, illetőleg szolgálati időnek minősülő időszakok elismerésére és nyilvántartásba vételére.

Fogalmak

Biztosított

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény tételesen meghatározza, hogy melyek azok a foglalkoztatásra, kereső tevékenységre irányuló jogviszonyok, amelyek a törvény erejénél fogva egyidejűleg biztosítási - járulékfizetési - kötelezettséget is jelentenek.

E törvény szerint biztosított tehát például a munkaviszonyban álló személy, a szövetkezet tagja, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja, a bedolgozó, a mezőgazdasági őstermelő, ha tevékenysége megfelel a törvényben meghatározott követelményeknek. A biztosított személyek az előírt járulékfizetés ellenében a társadalombiztosítás valamennyi szolgáltatására jogot szereznek.

Szolgálati idő

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony azon időszaka, amelyre az előírt járulékot megfizették. Vannak olyan időtartamok is, amelyek nem biztosítási kötelezettség alapján minősülnek szolgálati időnek, ilyen az 1998. előtt nappali tagozaton folytatott, felsőfokú tanulmányok időtartama, vagy a sorkatonai, tartalékos katonai szolgálat időtartama. Vannak olyan korábban társadalombiztosítási, jelenleg családtámogatási (pl. a gyermekgondozási segély), álláskeresési (a munkanélkülieknek/álláskeresőknek járó), valamint a megváltozott munkaképességű személyeket megillető (rehabilitációs ellátás) ellátások, amelyek folyósításával egyidejűleg járulékfizetés is történik Ezek folyósításának időtartama szintén szolgálati időnek minősül. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló személy szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást is köthet a nyugdíjjárulék befizetésének vállalásával.

A nyilvántartás adatainak egyeztetésére irányuló, kérelemre induló eljárás 

Az egyeztetési eljárás iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, ilyen eljárást naptári évenként egyszer lehet kezdeményezni. Az érintett személyt a kérelem benyújtását követő 10 napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti az eljárás menetéről, és részletes kimutatást küld a nyilvántartott következő adatokról:
- biztosításban töltött időszakok, egyéb nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett szolgálati idők, nők esetén jogosultsági idő, korkedvezményre jogosító idő,
- foglalkoztatók adatai,
- 1987. december 31-ét követő nyugdíjjárulék köteles kereset és a levont nyugdíjjárulék,
- azok az időszakok, amelyre nem történt járulékfizetés.

Ha az adatok teljes körűek, vagy további adatok igazolását, időszakok figyelembevételét az ügyfél nem kívánja kezdeményezni, az ügyfél erre vonatkozó jelzése alapján, annak hiányában 90 nap elteltével a kimutatásban szereplő adatok alapján elismerhető szolgálati és kedvezményre jogosító időről határozat kerül kiállításra, majd egyeztetett adatként kerül nyilvántartásra.

A biztosított a kimutatás kézhezvételétől számított 90 napon belül az abban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokat jelezheti a nyugdíjbiztosítási szervnek, a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. Ekkor nyílik lehetőség egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakok elismerését kezdeményezni, például a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka időtartamát megállapíttatni. A csatolt adatok, dokumentumok alapján, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat, amelynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat, megkeresheti a volt foglalkoztatót, az adóhatóságot, egyéb szervet. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a tényállás tisztázását követően határozattal dönt a biztosított elismerhető szolgálati idejéről és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényekről, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége.

Ha adategyeztetési eljárást követően kerül sor újabb egyeztetési eljárás kezdeményezésére, akkor a korábban egyeztetett, lezárt időszakok nem kerülnek ismét egyeztetésre, csak akkor, ha olyan tény, bizonyíték merül fel, amelyet a megelőző egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak. Ezekben az esetekben a nyilvántartott, lezárt adatok kiegészíthetők, módosíthatók.

Hatósági bizonyítvány kiállítása

A biztosított a megszerzett szolgálati idejéről, korkedvezményre jogosító idejéről, vagy a nők negyven évi jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idejéről, valamint egyéb adatairól - ezen tények igazolása céljából - hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti. Ha még nem került sor egyeztetési eljárásra, vagy a nyilvántartásban nem szereplő adatok elismerését is vizsgálni szükséges, akkor a hatósági bizonyítvány kiadását megelőzően, az egyeztetési eljárás lefolytatásával kell a jogszerzést tisztázni és az elismerhető szolgálati időt megállapítani, majd az egyeztetett adatként nyilvántartott adatokról a hatósági bizonyítványt kiállítani.

• Adózóna

2014.02.03., 13:10