Szocializmus a Göcseji Múzeumban
Így éltünk a hetvenes években címmel a magyarországi
szocializmus legnyugalmasabb évtizedét bemutató kiállítás nyílik szerdán
Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.
A múzeum célja, hogy dokumentálja ezt az időszakot és
bemutassa, milyen társadalmi folyamatok zajlottak le. A kiállítás
valószínűleg sokakban nosztalgiát ébreszt: a hetvenes években
mindenkinek volt munkahelye, állandó jövedelme. A rendszer egyik alapja
az életszínvonal emelése volt, ezt viszont 1973 után kizárólag az
államadósság növeléséből, vagyis nyugati hitelfelvételekből tudták
biztosítani - beszélt a korszakról az MTI-nek Kaján Imre megyei
múzeumigazgató.
Kissné Béres Katalin történész az MTI-nek felidézte, hogy "kétarcú
korszak volt, a látszat mögött a valóság közel sem volt derűs és
nyugodt". Rendre voltak áremelések, de az alapvető élelmiszerek árát nem
merték emelni. Az évtized végén viszont ez már elengedhetetlenné vált; a
"3,60-as kenyérkorszak" 1979 júliusában véget ért, onnantól 5,40
forintot kellett fizetni egy kilogramm kenyérért.
A kiállítás nagy összefogással valósult meg, rengeteg tárgyat
ajánlottak fel és ajándékoztak a múzeumnak, amelyek közül a
legjellegzetesebbeket választották ki. A hűtőszekrény-nagyságú gépből és
asztallapnyi billentyűzetből álló számítógép a fiatalok számára lesz
leginkább érdekes. A korabeli viseleteket, például a színpompás
banánszoknyát, amely tavaly ismét visszatért a divatba, bábokon
jelenítik meg.
A kiállítás enteriőrökből áll: bölcsődét, presszót, lakásbelsőket
jelenítenek meg, amelyekből arra is lehet következtetni, hogy mit
csináltak az emberek szabadidejükben. A lányok, asszonyok körében
például divat volt a subázás és ekkor váltak népszerűvé a
szekrénysorokat díszítő "álnépies" hímzett terítők is.
A férfiak a műhellyé átalakított garázsban dolgoztak, többnyire a
munkahelyükről hazamentett alkatrészekkel, szerszámokkal. A kiállításon
kialakított műhelyben a kor jellegzetes szimbólumát, a háztáji szekeret,
tájnyelven csettegőt helyezték el. A falusiak nem tudták a földjeikről a
terményt hazaszállítani, mert az akkori rendszer nem tűrte el, hogy a
szállítóeszközök magántulajdonban legyenek, ezért motorkerékpárból, fél
Trabantból vagy traktorból barkácsoltak csettegőket - mesélte el a
történész.
A tárlat október 27-ig lesz látható a Göcseji Múzeumban.
Forrás: MTI
Kapcsolódó hírek:
Tisztelt olvasóink!
Tisztelt olvasóink!
Digitális átállás - Támogatást lehet kérni
XXXIX. Többször fordult az adócsaló kecske ....