bankszövetség,devizahitel,közalkalmazott,végtörlesztés

Az [origo] által megkérdezett állami alkalmazottak nagyon csalódottak a miatt, hogy a kormány az ígérete ellenére nem segített a végtörlesztésben, még akkor sem, ha elképzelhető, hogy a kedvezményes árfolyamrögzítéssel egy részük jobban fog járni. "Ha egy kormányfő ígér segítséget, az csak jelent valamit. A nagy semmit, mint azóta kiderült" - mondta egyikük az [origo]-nak.

"Szimplán átvertek" - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő, jogi végzettséggel rendelkező, középvezetői beosztásban lévő állami alkalmazott, utalva Orbán Viktor karácsonyi levelére. A miniszterelnök decemberben levélben buzdította végtörlesztésre a devizahitellel rendelkező állami alkalmazottakat és kedvezményes kamatozású forinthitel-konstrukciót ígért nekik. A mentőcsomag azonban nem készült el, a múlt héten kiderült, hogy a kormány inkább az árfolyamrögzítés keretein belüli kamatkedvezménnyel csökkentené a közszférában dolgozók hitelterheit. A kormányzati segítségben bízó, az [origo]-nak az ügy kényes volta miatt névtelenül nyilatkozó állami alkalmazottak úgy érzik, átverte őket a kormány.

"Hiszem, ha látom"

A jogász közalkalmazott hozzátette, hogy "be is jelentkeztem a banknál, bízva abban, hogy egy kedvező konstrukcióval ki tudom váltani a hitelt, de most nagyon csalódott vagyok. Hallottam a híreket, hogy lesz kedvezményes árfolyamrögzítés, de már csak akkor hiszem el, ha megjelenik az erről szóló jogszabály. Addig pedig sonka helyett párizsit adok a gyerekeknek, az még belefér. Ráadásul én azok közé tartozom, akinek fix havi törlesztőrészletű hitele van, azaz mindig ugyanannyit fizetek, az árfolyam-emelkedés miatt pedig meghosszabbodik a futamidő. Már több évvel hosszabb. Attól félek, én fogom a legnagyobbat szívni".  

Nem ő az egyetlen csalódott állami dolgozó. "Sikerült belőlünk megint hülyét csinálni" - mondta az [origo]-nak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik tudományos főmunkatársa, aki szintén Orbán Viktor miniszterelnök karácsony előtti, kedvezményes forinthitelt ígérő levelének hatására jelentette be végtörlesztési szándékát. A kutatónak nagyon hosszú futamidejű svájcifrank-hitele van, amelyet a számításai szerint a magas forintkamatok miatt nem érte volna meg átváltani.

A kedvezményes hitelt ígérő levél hatására azonban a két ünnep között mégis bejelentkezett végtörlesztésre a bankjánál, és jelezte ezt a munkahelyén is. Elmondása szerint az eltelt négy hétben az MTA-n keresztül többféle adatot is bekértek tőle és a hasonló döntést hozó munkatársaitól: az űrlapon meg kellett adni többek között a gyerekek számát, a hitelező bank nevét és a tartozás pontos összegét. Azóta viszont nem történt semmi, a kutató azt mondta, nem is reménykednek állami segítségben. "Már nyilván nem fog senkinek sikerülni. Tök fölösleges volt beadni a kérelmet" - mondta csalódottan.

A csalódottság oka, hogy már csak egy hét van hátra a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésének végső határidejéig. A menet közben módosított szabályok szerint azoknak, akik december 30-áig jelezték szándékukat, már nem az eredeti határidőig, február 28-áig, hanem január 30-áig kell kifizetniük a tartozásukat, vagy bemutatniuk egy úgynevezett hitelígérvényt, amelyben egy bank igazolja, hogy kölcsönt biztosít a végtörlesztéshez. A bankok azonban már egyáltalán nem adnakkölcsönt végtörlesztéshez.

Rosszabb is van

Egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó köztisztviselő az [origo]-nak azt mondta, nagyon bízott a végtörlesztéshez nyújtott állami segítségben. "Bár a forinthitel kamata magas lett volna, de az árfolyammozgásból nagyon elegem lett. Ha egy kormányfő ígér segítséget, az csak jelent valamit. A nagy semmit, mint azóta kiderült" - mondta az állami alkalmazott, és hozzátette, hogy rajta a most formálódó, közszolgáknak szánt mentőcsomag sem segít.

"Szerdán ugyanis közölték, hogy kirúgnak, nem azért, mert elégedetlenek voltak a munkámmal, hanem mert a kormány újabb ötlete volt a közszférában történő leépítés. Most így állok: jelentősen megnőtt a törlesztőrészlet, fizetésem nincs, köszönöm szépen az államnak. Kevesebb mint egy hónap alatt kettőt rúgtak belém, meg a két gyerekembe" - mondta érezhetően komoly csalódottsággal a köztisztviselő. (A Magyar Közlönyben január 11-én megjelent rendelet szerint  a közszféra több mint hatezer dolgozójától, köztük minisztériumok, kormányhivatalok, kutatóintézetek és számos állami szervezet munkatársától válik meg egy szerdai határozat értelmében a kormány. Az elbocsátások érintik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Magyar Államkincstár vagy a Központi Statisztikai Hivatal szervezetét is.)

Míg a közszolgák a megígért segítség elmaradása miatt panaszkodnak, akad, akinél a közszférában dolgozó devizahitelesek megmentését célzó kormányzati törekvések csapják ki a biztosítékot. Egy névtelenséget kérő vállalkozó az [origo]-nak azt mondta, szerinte már a végtörlesztésnél eleve előnybe kerültek a közalkalmazottak, mivel nekik rendes, stabil, bejelentett állásuk van, fix fizetéssel, ami a hitelbírálatnál előny volt a többi adóshoz képest. Hozzátette, ezért is diszkriminatív bármilyen további pluszelőnyről beszélni, fel van háborodva.

Hetvenezer érintett

Az állami segítség több mint 70 ezer, az állami szférában dolgozó embernek jelentett volna segítséget, ennyien jelezték végtörlesztési szándékukat, összes hitelük meghaladja az 450 milliárd forintot. A végtörlesztést a piacinál jóval, 20-30 százalékkal alacsonyabb árfolyamon tette lehetővé a kormány, ám az nem feltétlenül biztos, hogy ezt megérte volna forinthitel felvételével ki is használni. A lépés után ugyan az árfolyamkockázat megszűnik, ám a helyébe lép a forinthitel kamatkockázata. Éppen ezérthívta fel nemrég a Bankszövetség alelnöke a figyelmet arra, hogy a kedvezményes árfolyamrögzítés - különösen, ha a közszolgák extra kedvezményeket kapnak - a végtörlesztésnél is előnyösebb lehet. A karácsonyi Orbán-levél ígéreteinek elmaradásán háborgó közszolgák egy része így még jól is járhat a hetekben kialakuló új rendszerrel. 

Bezárult egy kapu

A bankok és a kormány között december 15-én létrejött megállapodás egyik pontja szerint a végtörlesztéshez nyújtott, vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt legkésőbb 2011. december 31-éig folyósítani kellett, később már nem adható erre a célra vissza nem térítendő támogatás vagy munkabérelőleg.

Az [origo] több állami céget is megkérdezett, adott-e támogatást vagy kölcsönt alkalmazottainak devizaalapú lakáshitelek végtörlesztéséhez. A Magyar Fejlesztési Bank közölte, hogy csak kölcsönnel segítette a munkavállalóit, vissza nem térítendő támogatást nem nyújtott. A banknál év végéig összesen 18-an kaptak munkáltatói kölcsönt, fejenként átlagosan hatmillió forintot. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. sem adott vissza nem térítendő támogatást, itt csak hét munkavállaló kapott elvi engedélyt fejenként átlagosan 2,6 millió forint kamatmentes kölcsön felvételére. A Szerencsejáték Zrt.-nél a múlt hétig csak az igényeket mérték fel, támogatást vagy kölcsönt senkinek nem adtak. A közmédiát felügyelő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) másfél hétig nem válaszolt a kérdésünkre.

A Kormányszóvivői Iroda az [origo] érdeklődésére közölte, hogy bár december 30-án bezárult egy kapu, "a korábban meghatározott adómentességek még hatályban vannak". Ez azt jelenti, hogy a munkáltató továbbra is adómentesen nyújthat kedvezményes hitelt, sőt ebből el is engedhet legfeljebb ötmillió forintot.

(origo) 2012. 01. 24., 9:47