Minden rendben ment addig, amíg a Bélapátfalvai szociális otthon a város szélére zárta el a több, mint 300 fogyatékos és idős lakót. Miután azonban egy EU-s projekt keretében lehetőség nyílt az intézet bezárására, először Bélapátfalva, most pedig Szilvásvárad lakosainak többsége akar megszabadulni jövendőbeli szomszédaitól. A fogyatékosok elűzését a helyi képviselő-testületek és polgármesterek is támogatják. A TASZ filmje egy nap alatt fordulatot hozott.
Képviselők a lakossági tiltakozás hullámain
Bélapátfalván 2012. augusztus 16-án tartottak közmeghallgatást. A lakosok többsége az ingatlanárak esésétől és a veszélyes, dühöngő fogyatékosoktól tartott, néhányan oszlatták az előítéleteket. A képviselő-testület és a polgármester is ellenséges volt a projekttel szemben: határozatban mondták ki, hogy csak egy ingatlan használatát tudják elfogadni, azt is azért, hogy munkát adjon a helyi lakosoknak. Volt bennük annyi cinizmus, hogy beleírták a határozatba, hogy az eredetileg tervezett 9 ingatlant a szomszédos településeken kell létrehozni azért, hogy szomszédaiknál erősödjön az ingatlanforgalom és a munkaerő-piac. Az ellenséges hozzáállás megtette a hatását: a módosított megvalósíthatósági tanulmányban már nem számolnak bélapátfalvai lakóotthonokkal.
A bezárásra váró anyaintézmény és a soha létre nem jövő lakóotthonok Bélapátfalván. A tervezett ingatlanok egy része éppen hogy a város közigazgatási határán belül létesült volna.
Idén szeptemberben ugyanez játszódott le Szilvásváradon. A fenntartó a bélapátfalvai fiaskó után ezen a településen kísérelt meg ingatlanokat keresni. Szilvásváradon azonban egy lakossági közmeghallgatáson elemi erejű tiltakozás volt, majd a képviselő-testület is nyilatkozatot adott ki, amiben arra kérik a pályázót, hogy tegyen le a települést is érintő beruházási szándékáról. A tiltakozási hullámhoz Horváth László fideszes parlamenti képviselő is csatlakozott: két sajtónyilatkozatban kérte, hogy Szilvásváradra és a környező településekre ne vigyenek lakóotthonokat.
A vitatott ingatlanok Szilvásváradon. A Meggyes út 44. alatti ház már inkább kívül, mint belül lenne a falun.
Bélapátfalva és Szilvásvárad lakosai többször hivatkoztak arra, hogy a pályázó nem tett meg mindent a lakosság tájékoztatása érdekében. Tény azonban, hogy erre nem is volt lehetősége az intézetnek, hiszen a támogatási szerződést még nem írták alá, és ezért bár a projektről szóló döntés megszületett, egyetlen fillért sem utaltak átszámukra a munkálatok megkezdéséhez. A projekt hivatalosan még meg sem kezdődött.
A közhivatalt viselők felelőssége
A lakossági tiltakozás megszokott dolog: Magyarországon és más, nálunk fejlettebb országokban is volt és lesz példa erre. A félelmeket és az indulatokat lehet kezelni tájékoztatással, képzéssel, felvilágosítással és mindenekelőtt az érintettek közötti személyes kapcsolatok kialakításával. A tapasztalat az, hogy az előítéletek és indulatok lecsillapodására a beköltözés után kerül sor, amikor mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a fogyatékos állampolgárok nem dühöngő fenevadak vagy éppen a turistákat elrettentő szörnyek, hanem vezeték és keresztnévvel rendelkező átlagos emberek.
Derekegyházán hasonló történések játszódtak le több, mint 10 évvel ezelőtt. A lakók beköltözése után az indulatok hamar lecsillapodtak, ma béke van a faluban.
A képviselőknek és közhivatalt viselő személyeknek az a felelőssége, hogy küzdjenek az előítéletek ellen, és képviseljék a fogyatékos vagy idős állampolgárokat is. Hogy ennek a kötelességüknek nem tettek eleget, súlyos mulasztás. Az azonban, hogy a lakossági tiltakozástól sodortatva maguk is a leggyengébbek elűzését szorgalmazták, felelőtlenségük bizonyítéka. Ez akkor is így van, ha közben kínosan a fogyatékos állampolgárok elfogadásának szükségességét szajkózták, vagy többször is elismételték, hogy Szilvásvárad és Bélapátfalva kitűnő turistacélpont fogyatékosok számára. A tény mégis az, hogy politikai nyilatkozatot tettek arról, hogy a fogyatékos embereket nemkívánatosnak tartják településeiken, ezzel pedig ellenségesek voltak velük, és megsértették őket egy alkotmányos alapjogukkal – a lakóhely szabad megválasztásához fűződő jogukkal – összefüggésben.
Kommentáld!