Az Egyesült Államok nagykövetsége mindeddig nem közölte a magyar kormánnyal a belépési korlátozás által érintett magyar állampolgárok neveit, és nem osztotta meg a döntés alapjául szolgáló hiteles információkat sem – erről a külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatta szombat reggel a parlamenti pártok frakcióvezetőit. Az ügy kapcsán a testület elnöke összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot is.

Fülöp Judit, a minisztérium sajtófőnöke úgy tájékoztatott, hogy Szijjártó Péter elmondta a frakcióvezetőknek: pénteken a tárca jegyzékben kérte az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjétől, hogy kormánya bocsássa rendelkezésükre azokat a hiteles információkat, amelyek alapján korrupciós vádakat fogalmaztak meg magyar állampolgárokkal szemben.

Ismert, csütörtökön a Demokratikus Koalíció az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kérte az ügyben, az Együtt–PM pedig nyílt vizsgálatot követelt. Szombaton Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívása mellett döntött; mint közölte, „elengedhetetlen, hogy a területen felelős állami vezetők és miniszterek, a belügyminiszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója és az Információs Hivatal főigazgatója tájékoztatót adjanak a kialakult helyzetről.”

Demeter Márta és Mesterházy Attila, a külügyi bizottság szocialista tagjai pedig saját testületükben kezdeményezték a külügyi és külgazdasági miniszter meghallgatását; közleményükben azt indítványozták, hogy a bizottság keddre összehívott ülésén vegye napirendre az ügyet.

Szijjártó Péter szombati közleményében megjegyezte, ebben az ügyben a magyar kormány teljes mértékben egyetért az ellenzékkel, hiszen mind az ellenzék, mind a kormány az ügy teljes nyilvánosságát szeretné.

Az ellenzék pénteken arra kérte a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra, kiket, és milyen indokkal érint az amerikai beutazási korlátozás; hiába, hiszen – ahogy erre Szijjártó ismételten felhívta a figyelmet – erről még a magyar kabinetet sem tájékoztatta az amerikai diplomácia. Ennek kapcsán a Magyar Nemzet által korábban megkérdezett nemzetközi jogász felhívta a figyelmet arra, hogy Washington bárkinek felfüggesztheti az állandó belépési engedélyét mindenféle különösebb indoklás nélkül is, amely ellen általában nem lehet jogorvoslattal élni, vagyis bíróságon megtámadni. Erre egy 2004-es elnöki rendelet szolgál alapul.

A jogász elmondta, a kitiltásnak lehet politikai vagy más oka is. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint egyre több jel utal arra, hogy Washington figyelmeztetésnek szánhatja az intézkedést; maga Szijjártó már pénteken azt mondta, ha az amerikai kormány nem bocsátja a magyar fél rendelkezésére azokat a hiteles információkat, amelyek alapján megfogalmazta korrupciógyanúját, fennállhat a gyanúja annak, hogy Amerika csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben.

A figyelmeztetésjelleget erősíti az a „fokozás”, amelyre a köztévé híradója hívta fel a figyelmet pénteken este: első levelükben az amerikai illetékesek levelükben még magyar magánszemélyekről (Hungarian individuals) írtak a beutazási tilalom kapcsán, a velük kapcsolatban használt kifejezés azonban menet közben többször megváltozott: André Goodfriend, pénteken már a kormányzati tisztviselők (government officials) szavakat használta, a Híradónak adott különinterjúban az ideiglenes ügyvivő viszont egyenesen közszereplőknek és kormánytagoknak (members of government) nevezte azokat a személyeket, akikkel kapcsolatban „nem tartják kívánatosnak”, hogy belépjenek Amerikába.

Ráadásul a 444 neveket is lehozott, amelyek ismeretében csak tovább erősíti azt a benyomást, hogy az amerikai intézkedések figyelmeztető jellegűek, hiszen a kitiltás kapcsán a hírbe hozottak közül többen a miniszterelnök közvetlen környezetéhez kapcsolódnak.

A HVG szerint nem véletlen az amerikai lépések időzítése: a beutazási tilalom elrendelése beleillik abba a láncolatba, amelynek egyik korábbi eleme Viktoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettesének térségünkben a nyugati értékekért aggódó felszólalása tekinthető, nyitánya pedig Barack Obama hazai civil társadalom elleni hatósági támadásokról szóló beszéde volt.

Az a tény is kérdéseket vethet fel, hogy a 444 citálta először címlapra a magyar miniszterelnök környezetéhez tartozó személyek neveit; az a 444, amelyet ugyanannak a Soros Györgynek az alapítványa pénzel, aki anyagilag Clintonék alapítványát is támogatja; ahogy az sem mellékes, hogy ennek a Clinton Foundationnek a rendezvényén hangzott el a fent már említett, hazánkat bíráló Obama-beszéd.