Az elmúlt években a magyar gazdaság egy helyben járt, hisz a GDP reálértéke még nem éri el a 2010-es szintet. Ennek ellenére a nyugdíjasok jól jártak, hisz januárban rendre nagyobb nyugdíjemelésre került sor, mint ami a törvények szerint jár – írja a napi.hu.

A 1998-as nyugdíjreform során - amelynek keretében életre hívták a magánnyugdíjpénztárakat - döntés született az évenkénti nyugdíjemelések mechanizmusának átalakításáról. A 1998-at megelőző években a nyugdíjak emelését az adott évre várható nettó keresetemelkedéshez kötötték. A reform után - a nyugdíjkiadások lassabb növekedése érdekében - átértek a svájci indexálásra, vagyis a várható nettó keresetemelkedés és az inflációt is figyelembe vették.

2009 után azonban a Bajnai-kormány módosította a szabályokat, hogy infláció feletti nyugdíjemelésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a várható gazdasági növekedés meghaladja a három százalékot. 2011-ben az Orbán-kormány tovább szigorított ezt a szabályozást, eltörölve a reálnyugdíjemelés lehetőségét azzal, hogy a januári emeléseket a várható éves inflációhoz kötötte. A 2010-es választási kampányban a Fidesz nem is ígért többet, mint "a nyugdíjak reálértékének megőrzését" – áll a napi.hu cikkében.

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány egyik politikai ígérete volt a nyugdíjrendszer rendbetétele, ennek keretében számolták fel a magánpénztári rendszert – így a magánpénztárba kerülő járulékok nem a hiányt növelték, hanem az állami nyugdíjalap kiadásait növelték. Ezen intézkedéscsomag része volt a nyugdíjindexálás átalakítása, amely szintén a kiadások féken tartást szolgálta.

Éppen ezért némileg meglepő, hogy a nyugdíjak a 2010-2011. években érdemben nem nőttek, ám a 2012-től fokozatosan emelkedett a reálértékük. Ennek a csúcsa kétség kívül a tavalyi 3,5 százalékos reálnyugdíj-emelés, ám a várakozások szerint idén is akár két százalékkal nőhet a nyugdíjak vásárlóértéke. A trükk az infláció alultervezése, amely kétélű fegyver. Ugyanis a 2013-as költségvetés tervezésekor az inflációt 5,2 százalékra tervezték, ezzel az áremelkedéssel számoltak például az áfabevételek meghatározásánál és természetesen a nyugdíjemeléseknél is. A költségvetési vita véghajrájában viszont a kormány döntött a rezsicsökkentésről – ami az inflációt mélybe lökte így végül 2013-ban 1,7 százalékkal nőttek az árak.

Az idei nyugdíjemelést is sikerült rosszul belőnie a kormánynak, ugyanis a 2014-es költségvetés tervezésekor még 2,8 százalékos inflációval számoltak – miközben az tényadatok már a költségvetés benyújtásakor azt jelezték, hogy a 2013-as árindex is lényegesen alacsonyabb lesz a tervezetnél. A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint idén a pénzromlás alig 0,7 százalék lehet – a tervezett 2,8 százalékos inflációval szemben. Mivel a nyugdíjakat januárban 2,8 százalékkal emelték meg, így az idei reálnyugdíj-emelkedés is megközelítheti a két százalékot – olvasható a napi.hu portálon.

Így elmondható, hogy 2011 után hiába szigorodtak a nyugdíjemelés szabályai, az nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket, vagyis a nyugdíjkiadások növekedésének kordában tartását. A Napi.hu számításai szerint a 2013-2014-ben várhatóan a nyugdíjkiadások mintegy 150 milliárd forinttal lesznek magasabbak a rosszul tervezet infláció miatt - figyelembe az évi 3000 milliárdos nyugdíjkiadásokat.