A parlament gazdasági bizottsága keddi budapesti ülésén nem támogatta azokat az ellenzéki javaslatokat, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap egyes üzleti éveiről készített beszámolókról csak azt követően döntsön az Országgyűlés, hogy azokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból megvizsgálta. Tárgyaltak a zárszámadásról, a földgáztörvényről, az árubemutatóval egybekötött termékértékesítésről, az offshore-vállalkozásokról is.

Az idén január 31-én megszűnt alapba került valamennyi magánnyugdíjpénztári vagyon, amelynek összege közel 3 ezer milliárd forint volt. Az egyes évekről készített beszámolókat a parlament szeptemberben vitatta meg, most döntenek az azok jóváhagyását kimondó határozati javaslatokról.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap első beszámolója 2011. május 31-től az év végéig terjedt. Ezt követően éves beszámolók következtek a múlt év végéig, majd az idei beszámoló az év első napjától, az alap megszűnéséig, azaz január 31-ig tartott.

Tóth Bertalan és Korózs Lajos MSZP-s képviselők valamennyi éves beszámoló ÁSZ általi átfogó vizsgálatát javasolták. Visszatérő érvük volt, hogy az alap irányító testülete kihirdetett jogszabály nélkül tevékenykedett és nem volt értékesítési stratégiája. Erre Bánki Erik (Fidesz) bizottsági alelnök úgy reagált, hogy nem volt jogszabály sem az irányító testületre, sem pedig az értékesítési stratégiára.

A képviselők kifogásolták azt is, hogy Nátrán Roland úgy töltötte be az irányító testület elnöki tisztségét, hogy közben az Eximbank vezérigazgatója is volt és a két pozíció összeférhetetlen.

A bizottság előtt Tóth Bertalan azzal is érvelt a számvevőszéki vizsgálat mellett, hogy az alapba 3,2 millió magánnyugdíjpénztári tag 3 ezer milliárd forintja került.

A módosításokat elutasította a bizottság, viszont támogatta az egyes évek beszámolóit elfogadó határozati javaslatokat.

A múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat - a zárszámadás - részletes vitájában annak elfogadása mellett Mengyi Roland (Fidesz) bizottsági alelnök érvelt. Kiemelte, hogy tavaly a gazdaság 3,6 százalékkal nőtt, az államháztartás hiánya 2,6 százalékot tett ki. A kormány folytatta azt az adópolitikát, amely szerint a jövedelmek megadóztatása helyett a fogyasztás adóztatására helyezi át a hangsúlyt. A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított beruházás 21,4 százalék volt, az export 8,7 százalékkal bővül, ebben meghatározó szerepet játszott a járműipar. Az adósságráta 76,2 százalékra csökkent tavaly, az egy évvel korábbi 77,3 százalékról.

Az ellenzéki képviselők a gazdasági növekedés mögött az uniós támogatást jelölték meg, amely kiugróan nagy volt a múlt évben és többé nem fog megismétlődni. Ugyanez vonatkozik a beruházásokra is, vagyis az impozáns adatok nem tarthatók fenn a jövőben.

Varju László (független) a jövedelmek kapcsán jelentette ki azt, hogy miután a minimálbér nem éri el a létminimumot, a kormány megszüntette a létminimum-számítást.

Volner János (Jobbik) az adónemek 30 fölé emelését kifogásolta. Erre válaszul Mengyi Roland kifejtette, hogy nem az adók száma, hanem az adóterhelés a fontos, ez pedig a 2008-as 41 százalékról 32 százalékra csökkent.

A zárszámadás részletes vitáját a kormánypártiak igenlő, míg az ellenzéki képviselők tartózkodása mellett zárta le a bizottság.

A földgáztörvény részletes vitájában a képviselői módosításokról szavazott a bizottság, de ezeket kormánypárti többséggel elutasította.

A részletes vitákat a képviselők által benyújtott törvény-, valamint határozati javaslatok tárgysorozatba vételéről való döntés követte.

A bizottság egyhangúlag javasolta megtárgyalásra azt a törvényjavaslatot, amelyet több KDNP-s képviselő az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során, a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címmel nyújtott be. Az indoklás szerint a vállalkozások a legtöbb esetben magányos időseket céloznak meg, szerveznek részükre programokat, akik ezért úgy érzik, hogy cserébe "hálával" tartoznak és olyan magas áron kínált termékeket vásárolnak meg, amelyekre valójában nincs is szükségük. A javaslat előírja például azt, hogy a szervező cégek ügyfélszolgálatot kötelesek fenntartani - amit a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőriz -, továbbá tiltott az ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámja, mivel többnyire ezen juttatások miatt népszerű a fogyasztók körében ez az értékesítési forma.

Szél Bernadett és Schiffer András LMP-s képviselők az offshore vállalkozásoknak a közpénzek felhasználásából történő kizárásáról, valamint az államigazgatás offshore-mentesítéséről nyújtottak be törvényjavaslatot, amelyet a kormánypárti képviselők tartózkodása mellett nem javasolt tárgysorozatba venni a bizottság.

Az előterjesztőket képviselő Schiffer András a bizottság előtt, majd sajtótájékoztatón is kifejtette: a közpénzek mellől száműzni kell az offshore érdekeltséggel bíró kormányzati tisztségviselőket, illetve ne juthassanak közpénzhez az ilyen tulajdonosi hátterű cégek. A javaslatuk kettős: a jogi offshore azt jelenti, hogy a tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégeket ne lehessen bejegyezni, míg a gazdasági offshore keretében megjelölnék azokat az országokat, amelyekből nem kívánatos tulajdonost választani. A képviselő kitért arra is, hogy ilyen cégek segítségével 25 éve lopják ki a közpénzt az országból.

A vitában Volner János elmondta, hogy a Jobbik 74 olyan offshore céget talált, amelyek összesen 21 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak.

A kormánypárti bizottsági tagok tartózkodtak a szavazásnál.

Az egyéb képviselői törvény-, illetve határozati javaslatokat kormánypárti többséggel nem javasolta tárgysorozatba venni a bizottság.

Ma.hu