Rövid távon katasztrofális hatása lehet annak, ha a korkedvezményes nyugdíjasok egy részét visszaterelik a munkaerőpiacra - mondta az InfoRádiónak az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Simonovits András azonban hozzátette: hosszú távon lehetnek előnyei a lépésnek.

emcsak a rendvédelmi dolgozókat és a rokkantnyugdíjasokat érintheti a korkedvezményes nyugdíj módosítása, hanem azokat is, akiket 60-61 évesen vettek nyugállományba - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki szerint a kormány úgy beszél a 62 éves korhatárról, mintha az lenne a kötelező, és sem előtte, sem pedig utána nem lehet nyugdíjba menni.

Ez butaság - fogalmazott Simonovits András, aki kiemelte: a 62 éves nyugdíjkorhatár csak egy jelzőszám, és nem jelenti azt, hogy kötelezően mindenkinek addig kell dolgoznia. emcsak a rendvédelmi dolgozókat és a rokkantnyugdíjasokat érintheti a korkedvezményes nyugdíj módosítása, hanem azokat is, akiket 60-61 évesen vettek nyugállományba - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki szerint a kormány úgy beszél a 62 éves korhatárról, mintha az lenne a kötelező, és sem előtte, sem pedig utána nem lehet nyugdíjba menni.

Ez butaság - fogalmazott Simonovits András, aki kiemelte: a 62 éves nyugdíjkorhatár csak egy jelzőszám, és nem jelenti azt, hogy kötelezően mindenkinek addig kell dolgoznia.

A szakértő szerint nagyjából négyszázezren vannak azok a rokkantnyugdíjasok, akik még nem töltötték be a 62 évet. Ha csak minden negyediknek csökkenteni lehetne a nyugdíját, az nagyon komoly megtakarítást jelentene. Ez reálisnak tűnik Simonovits András szerint, azt azonban nem tudja elképzelni, hogy komoly tömegeket "vissza lehetne zavarni a munka világába".

Rövid távon katasztrofális hatása lehet a munkaerőpiacra, ha a korkedvezményes nyugdíjasok egy részének vissza kell menni dolgozni, mert kiszorítanák a már meglévő dolgozókat - véli az MTA munkatársa, aki azonban hozzátette: hosszú távon előnyös lehet, mert csökkennek a nyugdíjkiadások, növekednek a nyugdíjbefizetések és lehet a járulékokat csökkenteni.

Nem ördögtől való a korhatáremelés, de az, ahogy most kezelik ezt az alkotmányos kérdést, teljesen komolytalan - mondta Simonovits András, aki hangsúlyozta: visszamenőleg nem lehet megváltoztatni a szabályozást, vagyis ez a koncepció "úgy rossz, ahogy van".

Simonovits András lapunknak korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy azzal, hogy a nyugdíjkassza nem fizethet ki többet, mint amennyit beszed legfeljebb a nyugdíjak csökkenhetnek: ha a TB-alap nem fizethet ki többet, mint amennyi bevétele keletkezik, akkor a 300 és 500 milliárd forint közötti hiányt csak a járulékok megemelésével, illetve a kiadások csökkentésével lehet elérni.

„Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a 3 ezer milliárd forintos éves kiadást 2500 milliárdra kellene mérsékelni” – mondta Simonovits. A járulék befizetéseket az aktív népesség adja, és szinte sehol nem egyenlő a befizetett járulék a járadék kifizetésével – tette hozzá az MTA nyugdíjszakértője.