Tavaly 119,6 millióan, azaz az EU 27 népességének 24,2 százalékát fenyegette a szegénység vagy a szociális kirekesztettség a 2010-ben mért 23,4, vagy a 2008-ban mért 23,5 százalékos arányhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a polgárok a szegénység által veszélyeztetett, komoly anyagi nélkülözésben élő vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő kockázati csoportok legalább egyikébe beleestek.

Az Eurostat adatai szerint Magyarország az "éllovasok" között van. Az Európai Unióban ugyanis 2011-ben a szegénység által veszélyeztetettek vagy társdalmilag kirekesztettek aránya Bulgáriában (49 százalék), Romániában és Lettországban (40-40 százalék), Litvániában (33 százalék), Görögországban és Magyarországon (31-31 százalék) a legmagasabb. Magyarországon ez a ráta 2008-ban még 28,2 százalékon állt, ahonnan 2010-ben 29,9, 2011-ben pedig 31 százalékra emelkedett. A tavalyi évi adat azt mutatja, hogy Magyarországon 2011-ben 3,1 millióan estek a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek körébe.

Ezzel szemben a legalacsonyabb mértéket Csehországban (15 százalék), Hollandiában és Svédországban (16-16 százalék) valamint Luxembourgban és Ausztriában (17-17 százalék) mérték.

Forrás: Ecostat
Napi Gazdaság (A nagyobb képért kattintson!)

Szlovákiában kevesebb a szegény

Az Eurostat adatai szerint az EU népességének 17 százaléka esett abba a kategórába, aki 2011-ben a szociális transzferekkel együtt is szegénységi kockázatnak volt kitéve vagyis a rendelkezésre álló jövedelme az adott ország szegénységi küszöbe alá esett. A szegénység által veszélyeztetettek aránya Bulgáriában, Romániában, Spanyoloszágban a legmagasabb, 22 százalékos. Ezektől az országoktól Görögország mindössze 1 százalékkal "marad el", itt a ráta 21 százalékos. Magyarországon a népességnek 13,8 százaléka él a szegénységi küszöb alatt a szociális transzferek kifizetése után.

Ezzel szemben a szegénységnek a legkevesebben Csehországban (10 százalék), Hollandiában (11 százalék), Ausztriában, Dániában és Szlovákiában (13 százalék) vannak kitéve.

A magyarok ötöde súlyos anyagi nélkülözésben él

Tavaly az EU népességének 9 százaléka élt komoly anyagi nélkülözésben, ami annyit jelent, hogy az életkörülményeik olyan mértékben romlottak meg, hogy még a számlák kifizetésére, a lakóhelyük megfelelő fűtésére sem volt elég pénzük vagy egy legalább egyhetes üdülést sem engedhettek meg maguknak. Az Eurostat megjegyzi, hogy ez a ráta is nagyon nagy szórást mutat a tagállamok között: míg Luxembourgban és Svédországban csak 1 százalékos ez az arány, addig Bulgáriában 44, Lettországban 31 százalékos. Magyarországon a komoly anyagi nélkülözésben élők aránya 23,1 százalék volt tavaly.

Az unió 0-59 éves korosztályban 10 százalék volt azoknak az aránya, akik az alacsony munkaintenzitású háztartásban éltek, azaz a felnőttek a teljes munkapotenicáljuknak kevesebb mint 20 százalékának megfelelő időt dolgoztak az elmúlt egy évben (ebben az adatban a diákok nincsenek benne). Az EU 27 tagállama közül a Belgiumban él a legnagyobb arányú népesség alacsony munkaintenzitású háztartásban, míg Cipruson a legkisebb, 5 százalékos ez az arány. Magyarországon a 0-59 éves népesség 12,1 százaléka él nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.

Az Eurostat közleménye megjegyzi, hogy a szegénységben élők és a társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése az EU 2020 stratégiának is része.