Stern: Ausztria és Bajorország fokozza a nyomást a magyar kormányra; Rogán itthon magyaráz

2012. október 18. csütörtök, 04:19 |

A Stern című hetilap honlapján a német dpa hírügynökség jelentését közölte Söder és Ausztria fokozni akarja a nyomást Magyarországra címmel

Diplomáciai misszió a Bayerische Landesbank érdekében: Markus Söder (bajor pénzügyi államminiszter, CSU) csütörtökön Ausztriában Béccsel közösen akar nyomást gyakorolni Magyarországra, mert nehézségekkel küszködik az MKB, a BayernLB leánybankja a magyar kormány pénzügypolitikája miatt. A bajor pénzügyminisztérium egyik szóvivője szerdán azt mondta, Bécsbe utazik, ahol háromoldalú megbeszélést folytat két kollégájával, Maria Fekter osztrák pénzügyi és Matolcsy György magyar gazdasági miniszterrel. A témák: Európa pénzügyi stabilitása és Magyarország mint gazdasági és bankhelyszín.

Magyarország hónapok óta nemzetközi nyomás alatt áll, mert Orbán Viktor miniszterelnök magas bankadót vezetett be, és időközben felfüggesztette a bankadó megígért megfelezését is.* Ezt nem csupán a BayernLB szenvedi meg, amely tavaly a magyarországi veszteségek miatt veszteséges lett. Magyarországon és egész Kelet-Európában nagyon aktívak az osztrák bankok is.

Mindazonáltal Bajorország és Ausztria között is van miről beszélni a BayernLB ügyében. Ausztria peres úton megtámadta az Európai Unió Bizottságának egyik döntését. Brüsszel állami segítségnyújtásnak minősítette azt a 2,6 milliárd eurós finanszírozási garanciát, amelyet a bécsi kormány a BayernLB korábbi leánybankja, a Hypo Alpe-Adria (HGAA) kényszerállamosítása során vállalt.  Ezzel Ausztria azokért a hitelekért vállalt kezességet, amelyeket a BayernLB adott a HGAA-nak.

Amennyiben Ausztria nyeri a pert, Bécsnek nem kell vállalnia a visszafizetést, s a BayernLB, illetve a bajor államkassza esetleg nem kap semmit. A kormány mindeddig azt hangsúlyozta, hogy nincs kétsége a visszafizetést illetően.

(hj)

* A tét: ezermilliárd forintnyi uniós támogatás

Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán összesen 367 milliárd forint értékű újabb „kiigazítást” jelentett be, köztük azt, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a kormány nem csökkenti a felére a bankadót 2013-ban, s ebből 72 milliárd forint többletbevételt remél. További 90 milliárdot vár a költségvetés a bankszektortól, mert a tranzakciós illeték (csekkadó) általános mértékét is megemelte: 1 helyett 2 ezrelék lesz. Emellett megduplázzák a kincstári tranzakciós adót, az iparűzési adó elszámolására vonatkozó szabály szigorodik, bevezetik a közműadót a föld alatt lévő vezetékekre, csatornákra, szigorítják a cafeteria-szabályokat (az egészségügyi hozzájárulás utáni terhelés 10 százalékról 27 százalékra nő), és 2,5 millió forintig egyedi számlaellenőrzés lesz a NAV-nál. A tét ezermilliárd forintos uniós támogatás. Brüsszel szerint ugyanis kevés az október elején bejelentett 400 milliárdos csomag, mert ezzel a hiány jövőre nem 2,7, hanem 3,7-3,9 százalék lesz. Ami azt jelentené, hogy újabb fázisba lépne a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás, ami az uniós támogatás elvesztésével járna. A kormány ugyan nem ért egyet a brüsszeli értékeléssel, de újabb 367 milliárdos csomagról döntött. A két kiigazítás együtt 764 milliárd forint. Matolcsy indoklása megnézhető az Index videóján.

A bankszövetség megdöbbent és a negatív hatásokra figyelmeztet

A Magyar Bankszövetség szerdai közleménye szerint megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány „egyoldalúan megszegi” a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztet.

A bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt írja, hogy az ismertetett intézkedések – parlamenti elfogadásuk esetén – veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást.

Origo: lemondhat a bankszövetség elnöke

Felajánlotta lemondását Patai Mihály, a bankszövetség elnöke, ha a szerdán bejelentett egyenlegjavító-csomag bankokat sújtó részéből törvény lesz – írta egy neve elhallgatását kérő bankvezetőre hivatkozva szerdán este az origo. Az MTI-nek banki körökből a hírt megerősítették, de a szövetség a hírügynökségnek sem kívánta kommentálni az értesülést.

A hírportál úgy tudja: a kormány és a bankok közötti, tavaly decemberben kötött, írásos megállapodás egyoldalú felmondását a nemzetgazdasági miniszter közölte Patai Mihállyal, aki kedden délután egy hirtelen összehívott rendkívüli ülésen ismertette ezt a bankszövetség elnökségi tagjaival. A rendkívüli elnökségi ülésen Patai felajánlotta, hogy lemond a bankszövetség elnöki pozíciójáról, ha a csomag bankokat érintő elemeit el is fogadja a parlament. Szándékát azzal indokolta, hogy ő a bankok és a kormány közötti viszony konszolidálására vállalkozott. A lap információi szerint a lemondási szándékáról szerdán napközben levélben tájékoztatták a hazai kereskedelmi bankok vezetőit.

Rogán Antal szerdán este két televízióban lépett fel a megszorítások magyarázatával

A HírTv-ben azt mondta:

– A kormány garantálja, hogy a közműdíjak az infláció mértékénél jobban nem fognak emelkedni, egyébként is, szerinte nem a lakosság, hanem a bankok és alapvetően a multinacionális vállalatok terhei emelkednek.

– A tranzakciós illetéket szerinte a pénzintézetek fizetik; a bankok nem tehetik meg, de nem is fogják az illetéket „teljes egészében” a lakosságra terhelni. Rogán szerint egyébként is egy átlagember több borravalót ad egy évben, mint amennyi tranzakciós illetéket fizetni fog.

– A közműadót sem „jó kedvükben” vezetik be, hanem azért, mert az ebből származó bevételeket akarják a közösségi közlekedés javítására fordítani, Budapesten és vidéken egyaránt.

Az M1-ben azt:

„Mi, ha választani kell, hogy a családok terheit növeljük vagy a bankok terheit növeljük, akkor azt fogjuk választani, hogy a bankok terheit növeljük meg. És én természetesen elismerem, hogy erre azt mondják a Bankszövetség képviselői, hogy egyoldalú szerződésmódosítás, de ebben azért a bankoknak is komoly gyakorlata van, csak korábban ezt az emberek hátrányára tették.”

Ők mindvégig azt mondták a Bankszövetségnek is, hogy ha minden eszközzel le tudják szorítani a költségvetési hiányt három százalék alá, akkor azt is tudják vállalni, hogy bankadót felére csökkentik, illetve bizonyos válságadókat kivezetnek [bár a csökkentést nemcsak „mondták”, hanem szerződést is aláírtak róla – a szerk.].