2012. október 18. csütörtök, 04:19 |
A Stern című hetilap honlapján a német dpa hírügynökség jelentését közölte Söder és Ausztria fokozni akarja a nyomást Magyarországra címmel
Diplomáciai misszió a Bayerische Landesbank érdekében: Markus Söder
(bajor pénzügyi államminiszter, CSU) csütörtökön Ausztriában Béccsel
közösen akar nyomást gyakorolni Magyarországra, mert nehézségekkel
küszködik az MKB, a BayernLB leánybankja a magyar kormány
pénzügypolitikája miatt. A bajor pénzügyminisztérium egyik szóvivője
szerdán azt mondta, Bécsbe utazik, ahol háromoldalú megbeszélést folytat
két kollégájával, Maria Fekter osztrák pénzügyi és Matolcsy György
magyar gazdasági miniszterrel. A témák: Európa pénzügyi stabilitása és
Magyarország mint gazdasági és bankhelyszín.
Magyarország hónapok óta nemzetközi nyomás alatt áll, mert Orbán
Viktor miniszterelnök magas bankadót vezetett be, és időközben
felfüggesztette a bankadó megígért megfelezését is.* Ezt nem csupán a
BayernLB szenvedi meg, amely tavaly a magyarországi veszteségek miatt
veszteséges lett. Magyarországon és egész Kelet-Európában nagyon aktívak
az osztrák bankok is.
Mindazonáltal Bajorország és Ausztria között is van miről beszélni a
BayernLB ügyében. Ausztria peres úton megtámadta az Európai Unió
Bizottságának egyik döntését. Brüsszel állami segítségnyújtásnak
minősítette azt a 2,6 milliárd eurós finanszírozási garanciát, amelyet a
bécsi kormány a BayernLB korábbi leánybankja, a Hypo Alpe-Adria (HGAA)
kényszerállamosítása során vállalt. Ezzel Ausztria azokért a hitelekért
vállalt kezességet, amelyeket a BayernLB adott a HGAA-nak.
Amennyiben Ausztria nyeri a pert, Bécsnek nem kell vállalnia a
visszafizetést, s a BayernLB, illetve a bajor államkassza esetleg nem
kap semmit. A kormány mindeddig azt hangsúlyozta, hogy nincs kétsége a
visszafizetést illetően.
(hj)
* A tét: ezermilliárd forintnyi uniós támogatás
Mint
ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán összesen 367
milliárd forint értékű újabb „kiigazítást” jelentett be, köztük azt,
hogy a korábbi tervekkel ellentétben a kormány nem csökkenti a felére a
bankadót 2013-ban, s ebből 72 milliárd forint többletbevételt remél.
További 90 milliárdot vár a költségvetés a bankszektortól, mert a
tranzakciós illeték (csekkadó) általános mértékét is megemelte: 1
helyett 2 ezrelék lesz. Emellett megduplázzák a kincstári tranzakciós
adót, az iparűzési adó elszámolására vonatkozó szabály szigorodik,
bevezetik a közműadót a föld alatt lévő vezetékekre, csatornákra,
szigorítják a cafeteria-szabályokat (az egészségügyi hozzájárulás utáni
terhelés 10 százalékról 27 százalékra nő), és 2,5 millió forintig egyedi
számlaellenőrzés lesz a NAV-nál. A tét ezermilliárd forintos uniós
támogatás. Brüsszel szerint ugyanis kevés az október elején bejelentett
400 milliárdos csomag, mert ezzel a hiány jövőre nem 2,7, hanem 3,7-3,9
százalék lesz. Ami azt jelentené, hogy újabb fázisba lépne a 2004 óta
tartó túlzottdeficit-eljárás, ami az uniós támogatás elvesztésével
járna. A kormány ugyan nem ért egyet a brüsszeli értékeléssel, de újabb
367 milliárdos csomagról döntött. A két kiigazítás együtt 764 milliárd
forint. Matolcsy indoklása megnézhető az Index videóján.
A bankszövetség megdöbbent és a negatív hatásokra figyelmeztet
A
Magyar Bankszövetség szerdai közleménye szerint megdöbbenéssel értesült
arról, hogy a kormány „egyoldalúan megszegi” a korábban közösen
elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett
kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési
kilátások romlására figyelmeztet.
A
bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt írja, hogy az
ismertetett intézkedések – parlamenti elfogadásuk esetén –
veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható
finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési
képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési
kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való
kilábalást.
Origo: lemondhat a bankszövetség elnöke
Felajánlotta
lemondását Patai Mihály, a bankszövetség elnöke, ha a szerdán
bejelentett egyenlegjavító-csomag bankokat sújtó részéből törvény lesz –
írta egy neve elhallgatását kérő bankvezetőre hivatkozva szerdán este
az origo. Az MTI-nek banki körökből a hírt megerősítették, de a
szövetség a hírügynökségnek sem kívánta kommentálni az értesülést.
A
hírportál úgy tudja: a kormány és a bankok közötti, tavaly decemberben
kötött, írásos megállapodás egyoldalú felmondását a nemzetgazdasági
miniszter közölte Patai Mihállyal, aki kedden délután egy hirtelen
összehívott rendkívüli ülésen ismertette ezt a bankszövetség elnökségi
tagjaival. A rendkívüli elnökségi ülésen Patai felajánlotta, hogy lemond
a bankszövetség elnöki pozíciójáról, ha a csomag bankokat érintő
elemeit el is fogadja a parlament. Szándékát azzal indokolta, hogy ő a
bankok és a kormány közötti viszony konszolidálására vállalkozott. A lap
információi szerint a lemondási szándékáról szerdán napközben levélben
tájékoztatták a hazai kereskedelmi bankok vezetőit.
Rogán Antal szerdán este két televízióban lépett fel a megszorítások magyarázatával
A HírTv-ben azt mondta:
– A
kormány garantálja, hogy a közműdíjak az infláció mértékénél jobban nem
fognak emelkedni, egyébként is, szerinte nem a lakosság, hanem a bankok
és alapvetően a multinacionális vállalatok terhei emelkednek.
– A
tranzakciós illetéket szerinte a pénzintézetek fizetik; a bankok nem
tehetik meg, de nem is fogják az illetéket „teljes egészében” a
lakosságra terhelni. Rogán szerint egyébként is egy átlagember több
borravalót ad egy évben, mint amennyi tranzakciós illetéket fizetni fog.
– A
közműadót sem „jó kedvükben” vezetik be, hanem azért, mert az ebből
származó bevételeket akarják a közösségi közlekedés javítására
fordítani, Budapesten és vidéken egyaránt.
Az M1-ben azt:
„Mi, ha
választani kell, hogy a családok terheit növeljük vagy a bankok terheit
növeljük, akkor azt fogjuk választani, hogy a bankok terheit növeljük
meg. És én természetesen elismerem, hogy erre azt mondják a
Bankszövetség képviselői, hogy egyoldalú szerződésmódosítás, de ebben
azért a bankoknak is komoly gyakorlata van, csak korábban ezt az emberek
hátrányára tették.”
Ők
mindvégig azt mondták a Bankszövetségnek is, hogy ha minden eszközzel le
tudják szorítani a költségvetési hiányt három százalék alá, akkor azt
is tudják vállalni, hogy bankadót felére csökkentik, illetve bizonyos
válságadókat kivezetnek [bár a csökkentést nemcsak „mondták”, hanem szerződést is aláírtak róla – a szerk.].
Kommentáld!