Csütörtök
éjfélkor lejárt az Európai Unió soros svéd elnökségének hivatali ideje,
és hat hónapra Spanyolország vette át a stafétabotot. Spanyolország
után ez év második felében Belgium, jövő év első felében pedig
Magyarország látja el a soros elnökségi teendőket. Ezzel együtt
megkezdődött a belga Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének
két és fél évre szóló megbízatása, ami azt jelenti, hogy a december
1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés értelmében mostantól a féléves
rotációban egymást követő országelnökségek az egyszemélyi állandó elnök
vezetésével hangolják össze a tagállamok állam-, illetve kormányfőit
összefogó Európai Tanács tevékenységét.
A miniszteri szintű tanácsi munkában a soros elnökséget betöltő ország
szakminiszterének kiemelt koordináló szerepe általános szabály szerint
megmarad, ám a külügyminiszterek tanácskozásain ezentúl az EU kül- és
biztonságpolitikai főképviselője, a brit Catherine Ashton bárónő
elnököl majd. A főképviselői tisztség már a Lisszaboni Szerződés előtt
is létezett - Javier Solana látta el -, de a reformszerződés jelentősen
megerősítette a posztot: betöltője egyben az Európai Bizottságnak, az
EU "kormányának" az alelnöki funkcióját is megkapta, valamint
irányítása alatt több ezer fős európai külügyi apparátust hoznak létre.
Az Európai Unió életében korszakváltás kezdődik ebben a hónapban. A
Lisszaboni Szerződés ugyanis kiterjesztette azon kérdések körét,
amelyekben úgynevezett együttdöntési joga van az Európai Parlamentnek
(EP), vagyis a parlamenti álláspontot nem csupán "illik meghallgatnia"
a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak, hanem közös nevezőre is
kell vele jutni.
Az EP illetékes szakbizottságai ebben a hónapban hallgatják meg az
uniós biztosjelölteket - köztük a magyar Andor Lászlót 13-án -, majd a
plenáris testület január végén szavaz a továbbra is a portugál José
Manuel Barroso vezette, de személyi összetételében megújuló Európai
Bizottság egészéről.
Kommentáld!