Minden téren változás kell – jelentette ki Sólyom László az LMP alapítványának konferenciáján.
Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali
szembenállást, a fősodor harcmodorát, a "ki kit győz le" logikáját
kárhoztatta. Mint mondta: ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon
diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet
tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek
helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó
gondolkodásra van szükség.
Az EU-hoz való viszony kapcsán a volt államfő emlékeztetett arra,
hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem
maradt a szavak szintjén: "mindenki megpróbált viselkedni". A
közösségben elfoglalt hely pedig döntően rajtunk múlik - tette hozzá a
volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a
negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós
értékek viszonyáról szól.
Miféle kereszténység?
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, Sólyom Lászlóval összhangban a
magyar közéletet uraló bal-jobboldali terméketlen megosztottság
felszámolását, történelmi kibékülést sürgetett, hogy véget érjen a
gyűlölet, ami szétroncsolja az országot. Az egyeduralomra törekvés
kudarcra van ítélve, az egyneműség törékeny és ellentétben áll a
teremtés sokféleségével - tette hozzá a pártalapítvány társelnöke.
"Miféle kereszténység az, amely csak a keresztényeknek ad helyet!?
Miféle nemzet az, amely nem képes közösen ünnepelni, örülni!?" - vetette
fel Róna Péter, aki szerint "nem pazarolhatjuk energiáinkat
torzsalkodásra, egymás lehengerlésére, vagy éppen ennek kivédésére".
A napokban nyilvánosságra került alacsony beruházási ráta kapcsán a
közgazdász megjegyezte: ez a gazdasági-társadalmi vergődés egyik
legfontosabb oka. A GDP 16 százalékát kitevő éves beruházási hányadnak
el kellene érnie a 20 százalékot ahhoz, az amortizációt pótolja, a 22
százalékot, hogy elérje az unió átlagát, a felzárkózáshoz pedig még
ennél is több kellene.
Maffiacsaládoké a föld
Ángyán József
fideszes parlamenti képviselő, egyetemi tanár, az agrártárca volt
államtitkára előadásában részletesen beszélt arról, miként szerzi meg a
ciklusban kialakított szabályozás eredményeként néhány maffiacsalád a
földterületek jelentős részét, ellehetetlenítve a családi gazdálkodókat,
a helyi közösségeket, holott a kormányzó többség nem ezt ígérte.
"Médiablokád" veszi körül a problémát, csak akkor lehet sikert
elérni, ha az információk eljutnak az emberekhez - mondta a kormánypárti
politikus, aki szerint "a kis helyi közösségektől kezdve mindent újra
kell kezdeni".
A földbérleti szerződések kapcsán az agrárpolitikus kijelentette: a
céghálók feltárása után egyértelmű, hogy szó sincs kis családi
gazdaságokról, a termőföld jelentős hányadát féltucatnyi nagy
tőkeérdekeltség szerezte meg. 2011-ben például 15 milliárd forintnyi
támogatás jutott ennek a körnek, miközben a háromszázezer embert érintő
tanyaprogramra egymilliárd.
"Nem ezt mondtuk, nem ezt hirdettük!" - mondta a kormánypárti
politikus, majd hozzáfűzte: "világok dőltek össze bennem", ez egy
jelentős erkölcsi probléma, pedig lehetne ezt lelkiismeretesen is
csinálni. "Ha az adott szó becsülete elszáll, vége a társadalomnak" -
jelentette ki Ángyán József, aki szerint a változtatáshoz személyes
kiállásra és közös bátorságra van szükség.
Kommentáld!