• Belföld
• |
• 2013.12.11. 09:06
• |
• Frissült: 2013.12.11. 10:34

• 7 komment
• http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/11/solyom-kiosztotta-orbant/~~toplist

Súlyos bírálatokat tartalmazó akadémiai székfoglalót tartott Sólyom László. A volt államfő előadásán megjelent mások mellett Stumpf István alkotmánybíró, Erdő Péter bíboros („civilben” kánonjogász), Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője, Pálinkás József MTA-elnök és a magyar jogtudós társadalom színe-java – írta a Népszabadság. Az egykori AB-elnök a történeti előzményektől jutott el az alkotmányellenes alkotmánymódosításokig, az alkotmányvédő alkotmánybíróságok és a módosító parlamentek harcáig. Ezen csatákat sokszor történelmi kényszerek, a jogilag nehezen követhető tempójú változások váltják ki – mint Indiában vagy Törökországban –, míg máshol, így Magyarországon a kormánytöbbség szubjektív alkotmánykritikája élezte ki a konfliktust.

Sólyom László szerint az Orbán-kormány 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt. Ezt a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésével” indokolták. A drasztikus lépésre az AB csak egymondatos közleménnyel reagált. Ezután az Orbán-kabinet rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket beépítette az alkotmányba.

Az „alkotmánymentes szabad szféra” határának tágításával, az alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelésével a társadalom kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni alkotmányvédelmi feladatát – mondta Sólyom László. Szerinte a jelenlegi konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az alaptörvényből. A volt államfő szerint a ’89-es alkotmány noha formailag csak alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami alkotmány, míg az alaptörvény – a lényegi tartalmát megváltoztató módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.

Korábban, az alaptörvény negyedik módosítása előtt a volt köztársasági elnök arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon vége lesz a hatalom megosztásának, noha az ország „új demokráciája és alkotmányos rendje" kezdettől fogva, vagyis az Alaptörvény szerint 1990. május másodika óta a hatalom megosztásán, a hatalmi ágak elválasztásán, azok egyensúlyán és együttműködésén alapul”.