Sólyom kiosztotta Orbánt
- Belföld
- |
- 2013.12.11. 09:06
- |
- Frissült: 2013.12.11. 10:34
-
-
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/11/solyom-kiosztotta-orbant/~~toplist
A volt államfő szerint az Orbán-kormány
2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az
Alkotmánybíróság illetékességét, a kormányzati működés egyik
legfontosabb zónájában felfüggesztette az alkotmányt.
Súlyos bírálatokat tartalmazó akadémiai székfoglalót tartott
Sólyom László. A volt államfő előadásán megjelent mások mellett Stumpf
István alkotmánybíró, Erdő Péter bíboros („civilben” kánonjogász),
Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője, Pálinkás József
MTA-elnök és a magyar jogtudós társadalom színe-java – írta a
Népszabadság. Az egykori AB-elnök a történeti előzményektől jutott el az
alkotmányellenes alkotmánymódosításokig, az alkotmányvédő
alkotmánybíróságok és a módosító parlamentek harcáig. Ezen csatákat
sokszor történelmi kényszerek, a jogilag nehezen követhető tempójú
változások váltják ki – mint Indiában vagy Törökországban –, míg máshol,
így Magyarországon a kormánytöbbség szubjektív alkotmánykritikája
élezte ki a konfliktust.
Orbán és a felfüggesztett alkotmány
Sólyom
László szerint az Orbán-kormány 2010-ben az állami pénzügyek teljes
területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, a kormányzati
működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az
alkotmányt. Ezt a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98
százalékos különadó „megvédésével” indokolták. A drasztikus lépésre az
AB csak egymondatos közleménnyel reagált. Ezután az Orbán-kabinet
rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt
megsemmisített rendelkezéseket beépítette az alkotmányba.
Kiszolgáltatott társadalom
Az
„alkotmánymentes szabad szféra” határának tágításával, az
alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelésével a társadalom
kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni
alkotmányvédelmi feladatát – mondta Sólyom László. Szerinte a jelenlegi
konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába
áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat
meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az
alaptörvényből. A volt államfő szerint a ’89-es alkotmány noha formailag
csak alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami
alkotmány, míg az alaptörvény – a lényegi tartalmát megváltoztató
módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát
nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az
alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.
Korábban,
az alaptörvény negyedik módosítása előtt a volt köztársasági elnök arra
figyelmeztetett, hogy Magyarországon vége lesz a hatalom megosztásának,
noha az ország „új demokráciája és alkotmányos rendje" kezdettől fogva,
vagyis az Alaptörvény szerint 1990. május másodika óta a hatalom
megosztásán, a hatalmi ágak elválasztásán, azok egyensúlyán és együttműködésén alapul”.
Kommentáld!