Az általános csökkentés csak az egyik eszköz, amivel a kormány
korlátozhatja a nyugdíjakat. De vannak más módszerek – ezek közül többet
már használnak is.
A nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjakra a költségvetésből kifizetett
összeg csökkentése nem ugyanazt jelentik. Varga Mihály nemzetgazdasági
miniszter nyilatkozataiból az derül ki, hogy a kormány 2015-től kezdve három év alatt 1700 milliárdot akar spórolni az állami kiadásokon.
Politikai pánik
Ezt az MSZP és az Együtt–PM
úgy értelmezték, hogy a Fidesz nyugdíjcsökkentésre készül.
Felszólították a minisztert, hogy minél előbb terjessze be a 2015-ös
büdzsét az Országgyűlés elé, mert úgy gondolják, abból egyértelműen
kiderül, mik a kormány szándékai. Ez azonban nem ilyen egyszerű, a
nyugdíjakra kifizetett összeg csökkentését számos eszközzel végre lehet
hajtani, ezek közül többet már most használ az állam.
Hogyan lehet csökkenteni?
Ezekkel az eszközökkel érheti el a mindenkori kormány, hogy kevesebb pénzt kelljen nyugdíjakra fordítani:
- A nyugdíjak befagyasztása.
- Általános nyugdíjcsökkentés.
- A nyugdíjak megadóztatása.
- Járulék(ok) kiszabása a nyugdíjakra.
- A nyugdíjban töltött évek csökkentése.
- A jogosultak számának csökkentése.
- A nyugdíjjogosultságok szűkítése.
A nyugdíjak befagyasztása
Jelenleg a nyugdíjakat évente minimum az infláció mértékével kell
emelni, hogy a nyugdíjak megőrizzék vásárlóértéküket. A Nemzeti Bank
2015-re 2,5 százalékos pénzromlást jósol, tehát a nyugdíjakat jövőre
legalább ennyivel kell majd emelni. Ez a 2014-es adatokkal számolva
körülbelül 70 milliárd forintos plusz kiadást jelent majd a
költségvetésnek, illetve ennyit lehetne megspórolni az emelés
elmulasztásával. Azonban a teljes büdzsé szempontjából ez elhanyagolható
összeg, sőt, még ahhoz az 560 milliárdhoz képest is kevés, amit Varga
Mihály évente meg szeretne spórolni.
Általános csökkentés
A nyugdíjak általános csökkentése előtt elvi akadály természetesen nincsen, a világ több országában megtörtént
már, mondja Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet
ügyvezetője. A nyugdíjak csökkentése alkotmányos problémákat is
felvethetne, de amíg az államadósság a GDP 50 százaléka alá nem csökken,
addig az Alkotmánybíróságnak nincsen joga ilyen kérdésekben döntést
hozni. Igazán nagy spórolást azonban csak drasztikus, 5-10 százalékos
csökkentéssel lehetne elérni, ezt a nyugdíjasok és a társadalom
valószínűleg nehezen fogadná el.
Mennyit nyernének?
Kiszámoltuk, egy általános nyugdíjcsökkentéssel mennyit nyerne a költségvetés.
origo.hu
Kommentáld!