Nagy reményekkel indították el a pénzintézetek a lakásért életjáradék konstrukcióját a kétezres évek közepén. Azonban a gazdasági válság és az ingatlanárak évek óta tartó csökkenése miatt szinte teljesen eltűnt a piacról ez a program. Több kisebb, csak ezzel foglalkozó cég is felfüggesztette működését, a három legnagyobb banki szereplő közül pedig már csak az FHB-nál működik a konstrukció. Az OTP péládul "mindkét fél elbizonytalanodása miatt" függesztette fel a szerződéskötéseket. Pedig a havi 50-100 ezer forintos plusz összeg sokaknak jelenthetne nagy segítséget.

Napjainkban egyre többen élnek az öngondoskodás különböző formáival, melyek segítségével elkerülhetjük az időskori elszegényedést. A rendszerváltás előtt viszont nem is állt rendelkezésre ennyi féle termék, és nem is ösztönözték a lakosságot arra, hogy maga kezdjen el félretenni nyugdíjas éveire. Így a mostanában nyugdíjba vonulók nagy része nem számíthat semmilyen plusz juttatásra a szerény nyugdíjon kívül. 2012-ben az átlagos havi nyugdíj összege 96 600 forint volt, amely az átlagkeresetnek a 67 százaléka. Nagyon sokaknak kell ugyanakkor ennél is kevesebb pénzből megélniük. Számukra jelenthet megoldást a lakásért életjáradék konstrukciója, mely nemcsak anyagi biztonságot nyújt a szerződő fél élete végéig, de akár a lakásmaffia elleni védelemként is szolgálhat.

A lakásért életjáradék programok 2005. végén jelentek meg hazánkban, és népszerűségük folyamatosan növekedett - egészen a gazdasági válság 2008-as kitöréséig. Sok intézmény (bankok, kimondottan életjáradékkal foglalkozó cégek) vette takarékra, vagy szüntette meg teljesen ezt a szolgáltatását. Mivel az elmúlt években az ingatlanok ára folyamatosan csökkent, ezért a felszabaduló lakásokat nyomottabb árakon lehet csak értékesíteni, mint amennyiért megvették. Ugyanakkor a lakások értékének csökkenését a járadékfizetések nemhogy nem követik, de az infláció mértékével emelkednek is. Ez azt jelenti, hogy azok jártak jól, akik 2008. előtt igényeltek életjáradékot, mivel a havonta kapott összeg annak ellenére nem csökken, hogy ingatlanjuk már sokkal kevesebbet ér.
 
De nemcsak az ingatlanárak változása jelent kockázatot egy ilyen hosszú távú (akár 12-18 éves) befektetés során, hanem az is, hogy az ügyfelek jelentős hányada is tovább él, mint ahogyan azt a jelenlegi halandósági táblázatok alapján várnánk. Ráadásul ez a konstrukció nem minősül sem pénzügyi szolgáltatásnak, sem biztosítási tevékenységnek, így nincsen állami felügyelete. Ezért az ügyfeleknek biztonságosabb lehet a nagyobb bankok termékeit választani.

Halasztott átadású ingatlanértékesítés

Maga a konstrukció egy elég egyszerűen működő termék. A saját tulajdonú ingatlannal rendelkező idősebb emberek egy pénzügyi intézmény vagy az önkormányzat részére lemondanak a ház tulajdonjogáról, cserébe pedig életük végéig tartó haszonélvezeti jog illeti meg őket, valamint egyszeri nagyobb összegű kifizetést és havi életjáradékot kapnak. Ennek mértékét számos tényező befolyásolja, így az ügyfél életkora, a lakás elhelyezkedése, értéke, állapota. A XVI. kerületi önkormányzat például:

• szerződéskötéskor az ingatlan forgalmi értékének 30 százalékát, de legfeljebb négymillió forint egyszeri juttatást
• az egyösszegű juttatásnak és a költségeknek a levonásával számított járadékot fizet. (Azaz a havi járadékfizetés alapját úgy számítják, hogy az ingatlan piaci értékéből levonják az önkormányzatot megillető 10 százalékot, kezelési költséget, az egyösszegű kifizetést, a tartozáskiegyenlsítés és a temetési költség előriányzott összegét.)

Míg egyéb piaci szolgáltatók állják a felújítások költségeit, a biztosítást vagy a rezsinek fogyasztástól független részét (például közös költség), addig az önkormányzatok többségénél az életjáradék terhére törlesztik ezeket.

"Mindkét fél elbizonytalanodása miatt" átmenetileg szünetel

Jelenleg a bankok közül ma már csak az FHB-nak működik életjáradék programja, a piac többi nagy szereplője (OTP, Hild) felfüggesztette a konstrukciót. A Pénzcentrum.hu megkeresésére az OTP elmondta, hogy 2009 elejétől szüneteltetik a szerződéskötéseket "mindkét fél elbizonytalanodása miatt". Az OTP Életjáradék 2006. januárjától kötött életjáradék szerződéseket, a piacra pedig másodikként lépett be. Jelenleg körülbelül 1400 ügyféllel rendelkeznek, és havonta átlagosan 50 ezer forint/fő járadék-kifizetés történik. Kérdésünkre elárulták, hogy egy új konstrukciójú termék kidolgozása folyamatban van.

FHB Időskori Program

Az FHB Időskori program keretén belül az FHB Életjáradék illetve az Időskori Jelzálogjáradék kölcsöntermék áll rendelkezésre az időskorú ügyfeleknek. A két termék között alapvető eltérés, hogy az életjáradék esetében az ingatlan tulajdonjoga az FHB Életjáradék Zrt. tulajdonába kerül, és ennek fejében havi járadékot biztosít az ügyfeleknek. Amennyiben az ügyfél igényli, akkor lehetőség van a szerződéskötéskor egy egyszeri kifizetésre, de az nem haladja meg az ingatlan szerződéskötéskori forgalmi értékének 18 százalékát - tájékoztatta lapunkat az FHB.

Az FHB Időskori termékek közös jellemzője, hogy a szerződéskötéskori ingatlanérték és az ügyfelek életkora határozza meg az adható járadékösszegeket. Az elmúlt évek ingatlanpiaci folyamatainak hatását az időskorú ügyfelek nehezebben fogadják el, a gyakran egyetlen vagyontárgyként birtokolt ingatlan mai értékével igazán a szerződéskötést megelőző értékbecsléskor szembesülnek. Az FHB Időskori terméke iránt tapasztalható érdeklődés a fenti okból kifolyólag az elmúlt időszakban némileg csökkent, ezzel együtt a szerződéskötések száma is alacsonyabb, mint a válság előtti időszakban. 

Az igénylés menete az elmúlt évek során nem változott, tapasztalataik alapján az időskorú ügyfelek kifejezett igénylik a személyes kapcsolatfelvételt.

Portfolio.