A most 14 hónapra elvont magánbefizetéseket nem fogják visszaadni a
maradóknak - vélekedett Simonovits András, az MTA nyugdíjszakértője. A
költségvetés soha nem lesz olyan helyzetben, hogy ezt megtegye - tette
hozzá. A Költségvetési Tanács szerint a 2011-es büdzsé teljesülése azon
múlhat, hogy mennyi pénztártag lép át. Erre azonban csak spekulációk
vannak.
Simonovits András, a
Magyar Tudományos Akadémia nyugdíjszakértője a Világgazdaság Online-nak
elmondta: „nem fogják tudni visszaadni a 14 hónapra elvont
magánbefizetéseket”. Hozzátette: a költségvetés helyzete ezt nem fogja
megengedni.
Emlékeztetett: 1999 és 2003 között sem a tervezett ütemben haladtak
a nyugdíjkasszáknak utalt járulékbefizetések. Az első Orbán-kormány 6
százalékon tartotta a magánkasszáknak átutalásra kerülő járulékot a
tervezett 8 százalék helyett – tette hozzá Simonovits. Kiemelte: akkor
sem kártalanította soha, senki a pénztártagokat.
„A kormány akciója felelőtlen és átgondolatlan” – minősítette az MTA
munkatársa a nyugdíjrendszer körül kialakult zűrzavart. Nem tudja
senki, hogy hányan fognak átlépni az állami pillérbe, csak spekulálni
lehet, de esély van arra, hogy olyan kedvezőtlen szabályozási rendszert
alakítanak ki a magánpillérben maradóknak, hogy „ne érje meg” a
magán-nyugdíjrendszerben maradni.
Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási igazgatója szerint nem lesz nehéz ellehetetleníteni a pénztárakat.
Már olyan egyszerű adminisztrációs trükkök is igen eredményesek
lehetnek, amelyek a tagok tájékozatlanságára, illetve kényelmességére
építenek - írja mai számunkban.
Ám "a hosszabb távra tekintők számára a kevesebb átlépés
mindenképpen pozitív fejlemény lenne, hiszen az fordított arányban áll
a jövő terhére történő eladósodásunkkal. A demográfiai bomba ugyanis
eközben egyre csak ketyeg tovább" - teszi hozzá elemzése végén Rajné
Adamecz Ildikó.
A Költségvetési Tanács hétfői elemzést azzal indította,
hogy: ha kellő számú pénztártag lép át az állami pillérbe, akkor
tartható a költségvetés belső egyenlege, ellenkező esetben nem. A
kormány az átlépésből adódóan 530 milliárd forint bevétellel számol a
büdzsében.
Simonovits András szerint a magyar mentalitásra vall, hogy ilyen
hirtelen, átgondolatlan döntéseket hoznak, és „egy kurucos
huszárvágással” átrendezik a rendszert.
A The Wall Street Journal hasonló következtetésre jut: a magyar
kormány büntetheti azokak – például különadóval – akik a
magánpénztárakban szeretnének maradni. E nélkül vélhetően nem
teljesülhet a kormány terve a 90 százalékos átlépési arányról – írja a
WSJ.
A magyarok nincsenek felháborodva a kormány „reformja” miatt: a
neves amerikai szaklap szerint ez azzal magyarázható, hogy az emberek
nagy része még a szocialista rendszerben nőtt fel, ahol az állam
mindent biztosított számukra. Akik ebben a korban nőttek fel azok
szerint „az állam mindenben a legjobbat adhatja polgárainak” – érvel a WSJ.
A kormány azzal magyarázza tervezetét, hogy az emberek nem
kényszeríthetőek arra, hogy tőzsdére vigyék megtakarításaikat. Mint
megírtuk: a magánpénztári tagok maguk választhatják meg, hogy milyen kockázatot vállalnak gyarapodásukért. A nyugdíjpénztárak kiemelkedően teljesítettek az elmúlt és eddig az idei évben: minden pénztár portfóliójának árfolyama emelkedett.
Brutális hozamok a magánpénztárakban
Az állam tehát elkölti azokat a megtakarításokat, melyeket az
átlépők halmoztak fel (530 milliárd forintot beépített a költségvetés
bevételi oldalába 2011-re). Az Európai Unióval kemény csatát vívhat még
a kormány: az EU azon az állásponton van, hogy a nyugdíjreformtól
visszalépő országokban keményebb kritériumokat szabnak a hiánycél
tekintetében. Vagyis éppen annyival szigorítanák meg a költségvetési
deficitre vonatkozó kritériumot, amennyit a nyugdíjreformtól való
visszalépésből „nyert” az ország.
Szerző: Világgazdaság Online
Kommentáld!