Miniszterelnök urunk - mint közismert - éjt nappallá téve, ha kell, két kézzel osztva a kokikat és a sallereket vigyázza hazánk szuverenitását. Biztosak lehetünk tehát abban, hogy nem kerülte el a figyelmét a brüsszeli öltönyösök rosszindulatú fellépése egykori gimnáziumi osztálytársa, volt szobatársa, pártjának korábbi pénztárnoka, Simicska Lajos ellen. Az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Bizottsága, az OLAF - hírek szerint - múlt héten helyszíni vizsgálatot tartott a kormányfő barátja birtokolta Közgép Zrt. nevű vállalatnál, ahol dokumentumokat és számítógépeket is lefoglaltak. Brüsszel ezzel nem csak az ország, de a haza egyik vezető nagytőkése, Simicska Lajos szuverenitására készül kezet emelni. 

Ezek szerint Brüsszelnek feltűnt, ami fölött idehaza immár 20 éve hivatalosan mindenki szemet huny, hogy Simicska Lajos a matematikai valószínűség számítással nem igazolható gyakorisággal nyeri el a zsíros állami megrendeléseket, az uniós és egyéb pályázatokat, és csak az utóbbi két évben 300 milliárd forintra, a magyar GDP egy százalékára becsülik az állami pénzt, ami átfolyt két dolgos kezén. A brüsszeli csalásdetektorok rendre Simicska nevét dobják ki, bármilyen magyar adatot is táplálnak a komputerekbe. 

Az persze enyhe túlzás, hogy a Kínai Birodalom határain, vagyis a Kínai Nagyfalon kívül az űrből csak Simicska Lajos birodalma látszana szabad szemmel, de el kell ismerni, nagyon ügyes a pasas. Neki mindegy, milyen színű a kormány, szorgosan nyeri a pályázatokat és viszi feltűnés nélkül az állami pénzeket, földeket. Legutóbb maga Orbán Viktor kormányfő állította ártatlan szemekkel az Országházban, hogy nálunk pedig oligarchák nincsenek. A dekadens és hanyatló nyugat és a magyar polgár azonban a szemének hisz, nem Orbán Viktornak. 

Ezen az sem változtat, hogy a Közgép Zrt. cáfol, és maga a nagyhatalmú Fidesz-frakció is védelmébe veszi Simicska szuverenitását, szabad jogát a lopáshoz, ami szerintük ugyanolyan állami védelemre érdemes, mint maga a magyar állam szuverenitása. Ahogy Simicskának joga van magát kétes úton a kormányfő segedelmével degeszre keresni, ugyanúgy van joga - ahogy maga Simicska fogalmazott - mindenki másnak hülyének lenni. Más klasszikussal értve egyet: jogunk van hozzá, de nem kötelező.

Zsebesi Zsolt /